Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 37 a helyzetből több félreértés adódott. Végül az 1030/1945. ME. sz. rendelet szabályozta a képviselőtestületi tagok választásának módját. A Belügyminisztérium külön utasítása március 9-én 95.291/1945. BM. sz. alatt a választásokra nézve azt a felvilágosítást nyújtotta, hogy a pártok az egyszer már megválasztott tagokat önkényesen nem hívhatják vissza a képviselőtestületből. Ha azonban valakit kizárnak egy pártból vagy kilép abból, akkor, ha előzetesen az illető párt küldötte be, a képviselőtestületi megbízatása is automatikusan megszűnik, hiszen továbbra a beküldő szervezetet nyilvánvalóan nem képviselheti. Helyére a soron következő póttag lép. A továbbiakban a rendelet hozzáfűzi a magyarázathoz: „megengedhetetlen, hogy a nemzeti bizottságok az egyes pártok képviseleti arányát újból megállapítsák abban az esetben, ha a községi képviselőtestület megalakulása után a községben új politikai párt létesül."

103 Ez a rendelkezés mindenesetre a kormánynak azt a szándékát tükrözte, hogy a helyi viszonyok tapasztalatai alapján gyakorivá vált önkényeskedéseknek véget vessen és a közhatalom helyi testületének stabilitást, tekintélyt, határozatainak érvényt szerezzen. Az intézkedés szükségességét tehát a tényleges helytelen gyakorlat indokolta, eredménye pedig ezeknek az anarchisztikus elhajlásoknak felszámolása lett. ^ Február 14-én Komádiban az NB megalakította a képviselőtestületet; a szavazásban való részvételétől azonban az FKgP tartózkodott, miután a többség a személyi jaavslatát nem fogadta el. A régi elöljáróság ellen ui. a többi demokratikus párt tagjai tiltakoztak, minthogy azok „a néppel szemben tanúsított fasiszta érzelmű, a szegény nép ellenes intézkedéseik, viselkedésük révén" gyűlöletessé váltak; február 27-én az MKP, SZDP, NPP, a Demokrata Ifjúság (a helyi MADISZ téves elnevezése — K. Gy.), a Földmunkás Szövetség, a szakszervezet, s a megyei rendőrség „felszólították Kornádi község elöljáróságát, hogy mivel a február 14-i ülésen az NB által részükre bizalmatlanság szavaztatott, azt tudomásul nem vették, s most a község lakosságának spontán megnyilatkozása folytán 800—1000 ember újból bizalmatlanságát nyilvánítja, kéri és követeli, hogy azonnal mondjanak le, és adják át helyüket a mai demokratikus idő embereinek." Az ügyben végül is döntés történt: március 3-án a képviselőtestület kénytelen volt korábbi választását megsemmisítve, új választást tartva az elöljáróságot a pártok követelésének megfelelően kicserélni. A választás falugyűléssé szélesedett, melyen legalább 800 személy volt jelen.

104 Ha Kornádi példája még nem talált is szélesebb körben követőkre a többi falvakban, azt mindenesetre megmutatta, hogy a bihari parasztság egészségesen „megindult abban az irányban, hogy meghódítsa a helyi közigazgatás szervezetét, bár egyelőre még meg kellett osztania a hatalmat a képviselőtestületekben a kizsákmányoló elemekkel" — mint azt Fehér nagyon találóan megállapította.

105 Az újraválasztott képviselőtestületek változatos ügyrenddel tartották tanácskozásaikat. 1945 tavaszán, megválasztásuk után nemsokára, megalakították a különböző bizottságokat, amelyek társadalmi szervekként — a felszabadulás előtti formákhoz hasonlóan — véleményező javaslatot tettek a határozatra jogosult testületnek: a megbízó képviselőtestületnek. Komádiban március 7-én többek között az alábbi bizottságok alakultak meg: Árvédelmi albizottság, Honvédsegély bizottság, Lakáshivatali bizottság, Robotbizottság (a közmunka akkori közkeletű elnevezése alapján — K. Gy.), Termelési bizottság, Iskolaszék.

100 A bizottságok működésének írásos emlékei szegényesek, aktivitásukról nem sokat tudunk, de továbbélésük néhány évig mindenesetre azt látszik igazolni, hogy megfelelő javaslatokat dolgoztak ki, és támogatták a községi hatalom szervezetét: a képviselőtestületet. A határozatokat jóváhagyás céljából továbbra is a vármegyéhez, illetve a főszolgabíróhoz kellett felterjeszteni: a határozat csak annak jóváhagyása után léphetett életbe, mint ahogyan pl. a Dancsháza esetében történt Bihartordától való különválását kimondó határozatánál; a határozatot az alispán 1944. december 6-án azzal küldte vissza, hogy annak csak főszolgabírói jóváhagyás után szerezhetnek érvényt.

107 A képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról az elöljáróság volt hivatva gondoskodni. Ez már nem hatalmi szerv volt, hanem a helyi önkormányzati igazgatás végrehajtó apparátusa, mely egyes feladatokat illetően az államigazgatás teendőit (pl. adószedés), valamint egyéb a községet illető feladatokat (iskolaszéki teendők) stb. is ellátott. Az egykorúak a kép103 Uo. 2581/1947. utal az alispán korábbi rendeletére. 104 DÁL, Ai., 576/1945., valamint 643/1945. 105 Fehér: Bihar 195., és Balázs: Nemzeti biz. 195. old. 106 DÁL, Kornádi község képviselőtest. jkv., 1945. márc. 7. 107 DÁL, Ai., 52/1944.