Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Szedő Antal: A IX. londoni Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia / 336–339. o.
Krónika 337 baj a több raktár emeleten átnyúló ablakokkal van. A kutatótermek kiképzésénél a következő mérőszámokat tartották szem előtt: minden kutatóra 5 négyzetméter és minden 8 kutatóra egy kis külön szoba (filmleolvasók, írógép, hangszalag lehallgatása stb. számára). Középnagyságú levéltár számára is egy legalább 100 négyzetméteres kutatóterem kívánatos. Szükségesnek tartanak egy tanácskozó, illetőleg előadótermet is, vetítőkészülékkel. Ami Bajorországban az új levéltári épületeket illeti, az első ilyen Bambergben készült. Betonépület, 200 négyzetméteres raktárakkal, acélállványokkal, ionizációs tűzjelzővel. A raktárak fűthetők (olajfűtés). Most 25 millió márkás költséggel épül a bajor főlevéltár új épülete, 45 km levéltári anyag felvételére. A térképek, tervrajzok számára acélszekrények készülnek, melyekben függönyszerűen felakasztva kerülnek elhelyezésre a térképek. Szárítókamra és: dezinficiáló kamra is lesz az új épületben. Általában — hangsúlyozza a bajor válasz — kívánatos volna a levéltári építkezések dokumentációját valahol gyűjteni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Stuttgartban is épül egy új levéltárépület kb. 18 km levéltári anyag befogadására. Itt is a kutatóteremben gondoskodtak számtalan kis külön kamráról, gépelés, leolvasógépek stb. számára. Az épület fő érdekessége, hogy három raktár emelet a föld alatt lesz és csak kettő a föld felett. Dániában 1966-ban két új levéltári épület építése fejeződik be: egy Viborgban, egy másik, a- zeeíandi, Koppenhágában. Az épületek vasbetonból készülnek, Koppenhágában a raktárakban egyáltalán nincs ablak, Viborgban is csak a szellőztető nyílásokon ömlik be fény a raktárakba. Az állványok acélból készültek, részben a Compactus-rendszer szerint. Az ablak nélküli raktárak levegője kondicionált. Az Egyesült Államokban újabban a központi irattárat (records center) és a levéltárat egy épületben helyezik el. Pl. A pennsylvaniai „levéltár-torony"-ban 26 km állvány van a levéltár, 20 km állvány a központi irattár számára. A Szovjetunióban( és Romániában) kidolgozták a különféle levéltártípusok számára a különféle épülettípusokat. A Szovjetunióban a raktárak kondicionált levegővel vannak ellátva, pavilonrendszerben vannak az épületek elrendezve, a robbanásveszélyt jelentő anyag (filmek, hangszalagok) külön épületben. Artézi kutak biztosítják tűz esetén a szükséges vízmennyiséget (a vízvezeték persze a városi hálózatba van bekapcsolva), tűzjelző apparátus van a' raktárakban. 4 nagyságrendű épülettípust ismernek: a legnagyobb 12 000, a legkisebb 1500 légköbméteres. Az előbbi négy, az utóbbi egyemeletes. A rendelkezésre álló felület 25—30 l0 /o-át a mikrofilmezés és restaurálás műhelyei foglalják el. A faállványok helyett újabban mindinkább elterjed a fémállványok beépítése. A Compactus rendszerű állványokat páncélszekrényként alkalmazzák a legértékesebb iratok őrzésére. A mozgatható állványok ugyanakkor SO^/o-kal növelik a raktár befogadóképességét. (Az álló állványok a rendelkezésre álló hasznos felületnek csupán 30—35°/o-át veszik igénybe.) Ez volt az április 20-i viták alapanyaga. Tulajdonképpen vita ezek alapján nem is volt, a hozzászólók inkább egyes szükségszerűségeket emeltek ki. Sabbe vitaindítójában kiemelte, hogy a Compactus-rendszer tulajdonképpen páncélszekrény. Ablak szerinte levéltári raktárban nem szükséges. Fontos, hogy az épület bőven el legyen látva a rendezés és selejtezés céljára külön szobákkal. Duboscq elmondja, hogy a következő ötéves tervben a franciák egy hatalmas átmeneti levéltárat építenek, Párizstól 20 km-re 100 millió frankos befektetéssel. Rouenban ez évben avatnak fel egy új levéltári épületet. A raktárakat itt egy 80 méteres torony fogja magában rejteni. Sabbe szerint a levéltárosoknak úgy kell gondolkozniok, mint az üzletembereknek: meg kell nézniök, hogy pénzüket mire költik. Minél több teherliftet építsenek be a levéltárba. Nagyon jó az iratokat szállító futószalag is, persze ez drága. Jörgensen (Dánia) rámutat, hogy persze minden drága, az elektromos világítás is az, mégis alkalmazzuk. A Compactus szisztéma is drága, de jó. Schwebe! (Német Szövetségi Köztársaság) a kondicionált levegő fontosságát hangsúlyozza. E jelentés írója hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egy építészekből és levéltárosokból álló bizottság előzetesen behatóan tárgyalja meg a levéltári épület terveit. Sabbe ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Belgiumban egy ilyen bizottság 10 évig vitatkozott és mégsem jött ki épkézláb terv a vitatkozásokból. Lombardo (Olaszország) szerint ellentmondás van a kiküldött anyagban: egyesek a föld alá akarnak építkezni, mások tornyot emelni. A háborútól való félelem a föld alá kényszerít, a céljaink az égbe visznek. De mégiscsak az ember legyen a dolgok mértéke. Belov (Szovjetunió) bejelenti, hogy az UNESCO 2000 dollárt adott egy olyan mű kiadására, mely a levéltári épületek tervezésének tapasztalatait összegezné.
