Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.
328 Krónika Az iratanyag rendezettség! szintje az 1964. év végére a következőképpen alakult. Országos Területi Együtt Levéltár levéltárak fm fm fm 2 782 4 637 7 419 1 519 6 553 8 072 940 17 508 18 448 v t 31 136 71 701 102 837 Rendezetlen Fondszintig rendezett Raktári egységekig rendezett Középszintig vagy teljesen rendezett összesen " 36 377 100 399 136 776 Az iratanyag raktári jelzetelése és mintaállványozása megfelelő súllyal csak az Országos Levéltár munkatervében szerepelt. A rendezéssel kapcsolatban kívánjuk megemlíteni, hogy az év folyamán begyűjtött iratok a rendezettség szempontjából még mindig nem közelítik meg azt a szintet, amelyet a fennálló rendelkezések előírnak. A begyűjtött iratoknak mindössze 21°/o-a éri el a középszintű vagy annál mélyebb rendezettséget, 23%-a volt legalább raktári egységszintig rendezettnek tekinthető, azaz 56%-ban az átadó szervek rendezetlen állapotban szabadultak meg iratanyaguktól. Jellemző, hogy 12 levéltárunk egyetlen fm legalább középszintig rendezett anyagot sem vett át, s így a begyűjtött teljes iratmennyiség rendezése ezeken a helyeken a levéltári dolgozókra hárult. A tervezettnél sokkal nagyobb mértékben folytatódott az iratanyag selejtezése. (Az előirányzott 1905 fm helyett 3401 fm anyag átselejtezése történt meg.) Érdemleges selejtezési munkáról az Országos Levéltár IV. és Népi Demokratikus Osztálya, továbbá a győri (járások), kaposvári (járások: kb. 40%-os selejt), kecskeméti (kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal), miskolci (városi tanács és polgármesteri sivatal), nyíregyházi (Szatmár megye alispáni és Szabolcs megye tiszti ügyészi hivatala), Pest megyei (alispáni hivatal), pécsi (próbaselejtezés a telekkönyvi hivatal irataiban: 60—65% selejtkitermelés — próbaselejtezés az alispáni kihágási és útlevéliratokban: 60% selejt — megyei árvaszék), soproni (községek: 40% selejt — ipartestület: 45 <l /o selejt — városkapitányság kihágási és büntetőbíráskodási irataiból 80% selejt — világítási és erőátviteli hivatal: 70% selejt), szegedi (Szeged város tanácsa és közigazgatási bizottsága, községek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, pénzügyigazgatóság), szentesi (Csongrád városi árvaszék, magyartési körjegyzőség), székesfehérvári (pénzügyigazgatóság), szombathelyi (megyei árvaszék, városi kihágási iratok) és zalaegerszegi (megyei főlevéltárnoki hivatal: 20% selejt) levéltár jelentése számolt be. A levéltárak az év folyamán 635,2 q selejtpapírt értékesítettek, amelynek vételárából (61 564,20 Ft) 24 623 Ft-ot a selejtezésben részt vett dolgozók jutalmazására fordítottunk. A tervév folyamán a Levéltári Leltárak sorozatban az alábbi segédletek jelentek meg: 23. sz. Bekény István: Sajtólevéltár. 24. sz. Bónis György: Útmutató az Esztergomi Prímási Levéltárhoz I— II. 25. sz. Bakács István—Iványi Emma: Az Eszterházy család tatai és csákvári levéltára. 26. sz. Thököly István: Magyar Államvasutak Igazgatósága 1869—1920. 27. sz. Bekény István: Polgári kori és tanácsköztársasági központi kormányhatóságok levéltárai. 28. sz. Borsa Iván: Romániai levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár Filmtárában. 29. sz. Maksay Ferenc: A Csáky család levéltára. 30. sz. Mandl Sándorné: Az Esztergomi Római Katolikus Főegyházmegye anyakönyveinek mikrofilmjei az Országos Levéltár Filmtárában. 31. sz. Farkas Elemérné: A Fővárosi Levéltár térképei 1705—1918. A Levéltári Szemle ez évben is közölte Borsa Iván tollából az Országos Levéltár Filmtárának előző évi gyarapodásáról szóló kimutatását. Az év folyamán befejeződött a középkori oklevelek törzskönyvének felfektetése az egri, esztergomi, sátoraljaújhelyi és veszprémi levéltárban.