Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.

Krónika 329 Megindult a területi levéltárak kéziratos térképei, továbbá feudáliskori összeírásai katalógusának kiadásra való előkészítése. Az előbbit Tóth Andrásné és Maksay Ferenc, az utóbbit Bácskai Vera és Muzsnai Lászlóné végezték. Mindkét segédlet előreláthatólag 1965 végén vagy 1966 elején megjelenik. Az Országos Levéltárban folytatódott a raktári jelzetelés és a segédletek kiadásra való előkészítése. A II. osztályon kartotékszerű segédlet is készült (15,16 fm terjedelmű anyagról több mint 18 000 db cédula). A III. osztályon a diplomatikai levéltár anyagáról 3223 lajstromlap készült. A Festetics és Csáky családok levéltárából kiemelt 1000 db térkép jegyzékelése megtörtént. Maksay Ferenc bécsi kiküldetése idején a Hofkammerarchiv Kartensammlungjában, a Nationalbibliothek térképosztályának 3 gyűjteményében és kézirattárában felkutatta a magyarországi vonatkozású térképeket és azokról jegyzéket készített. A kurrens segédletkészítési feladatok mellett a Székesfehérvári Állami Levéltár az év folyamán elvégezte alapleltárainak revideálását, a Fővárosi Levéltár az államrendőrség budapesti főkapitányság anyagához (1873—1918) név- és tárgymutatót készített. Kutató- és ügyfélforgalom Az év folyamán tovább emelkedett a kutatók és kutatási esetek száma: 2879 kutató (a múlt évben 2685, azaz a növekedés 194 fő), 24 092 esetben (a múlt évben 21 961 esetben, a gyarapodás 2131 kutatási eset) kereste fel a levéltárat. A kutatók száma az Országos Levéltárban 658 (1963-ban 621), a területi levéltárakban 2221 (1963-ban 2062) fő volt, azaz mind százalékos arányban, mind a tényleges számot tekintve, a területi levéltárak látogatottsága nőtt erőteljesebb mértékben. (Az Országos Levéltárban a kutatók száma 37

# fővel, illetve nem egészen 6°/o-kal, a területi levéltáraké 159 fővel, illetve több mint 7°/o-kal gyarapodott.) Még szembetűnőbb és egyúttal örvendetesebb a kutatási esetek számának a területi levéltárakban való erőteljesebb növekedése. 1963-ban az Országos Levéltár kutatási eseteinek száma még több mint 2000-rel meghaladta az összes »többi levéltárét; 1964-ben a területi levéltárak kutatási eseteinek száma már 26-tal több, mint az Országos Levéltáré. Ez azt jelenti, hogy az elmélyültebb kutatások a területi levéltárakban is rendszeresebbek lesznek, bár az aránytalanság az Országos Levéltár (egy kutató átlagosan 18 esetben keresi fel a levéltárat) és a területi levéltárak (egy kutató általában csak 5—6 esetben dolgozik a levéltárban) között még mindig szembetűnő. A kutatók számát tekintve az egyes levéltárak között nagy eltérések találhatók. Az Országos Levéltárat 658, a kaposvárit, kecskemétit és pécsit 201—300, a fővárosit, győrit, Pest megyeit és zalaegerszegit 101—200, a többi levéltárat 51—100 kutató kereste fel, — kivéve az esztergomit, gyulait, sátoraljaújhelyit és szekszárdit, ahol a kutatók száma nem érte el az 50 főt. A más levéltárakba történő iratkölcsönzések az év folyamán is gyakoriak voltak. Egyes levéltárak azonban túl liberálisan kezelik a Levéltári Osztály rendelkezéseit, s olykor 5—6 fm-nyi irat kölcsönzését is lebonyolítják. A Miskolci Állami Levéltárban a kutatók részére kiemelt iratokat nem reponálják rendszeresen, s így a már egyszer rendezett iratok rendje is újból és újból megbomlik. Kifogásolható, hogy a kutatók részére kiemelt iratok helyére több levéltárban nem helyeznek rendszeresen őrjegyeket. Az ügyfelek száma 11 947 fő (az előző évben 10 844 fő) volt. 4 Kiadványmunka A levéltárosok tudományos feldolgozó munkája az 1964. év folyamán is sokrétű és értékes kiadványban realizálódott. Az alábbiakban csupán a megjelent munkák felsorolására szorítkozunk, s nem szólunk a készülő vagy kéziratban levő tanulmányokról. A levéltári munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel több tanulmány foglalkozik. A Levéltári Szakmai Továbbképzés (felsőfok) című sorozatban jelent meg a „Történeti segédtudományi alapismeretek: II" (Budapest, 1963) című összeállítás, amelyben Borsa Iván „írástan", Bottló Béla „Genealógia" és IIa Bálint „Történeti földrajz", illetve „Történeti statisztika" című munkája olvasható. A Levéltári Közlemények és a Levéltári Szemle hasábjain e tárgykörben levéltáraink dolgozóinak tollából Szedő Antalnak „A ma levéltárelmélete" (L. K.) és a „Rendezési módszerek modern (1800 utáni) levéltári anyagban" (L. K.), Ember •Győzőnek a „Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1962-ben végzett munkájáról" (L. Sz.),