Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.

Krónika 325 tár (700), továbbá- a miskolci (503), a debreceni (358), a kaposvári (294) és a fővárosi (266) levéltár jelentése számol be. Aránytalanul kevés ellenőrzést végzett a Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár (35). A gyűjtőterület ellenőrzése terén a levéltárak — a központi célkitűzésnek megfelelően — általában évente felkeresik a fontosabb (vidéki viszonylatban a megyei-járási szintű) szerveket. Ezen túlmenően munkájukat úgy igyekeztek megszervezni, hogy 1965 végéig ellenőrizhessék mindazokat a szerveket, amelyek nyilvántartásuk szerint levéltári értékű iratanyaggal rendelkeznek, de ahová eddig a levéltár munkatársai még nem jutottak el. Tartalmi vonatkozásban is emelkedett a kiszállások értéke. A korábban elsődlegesen csak a selejtezések ellenőrzésére és a legfontosabb nyilvántartási adatok rögzítésére korlátozódó vizsgálódások újabban már a legtöbb helyen az iratkezeléssel és az irattárak szervezésével kapcsolatos kérdésekre is kiterjednek. A járási irattárak szervezése terén ebben az évben is alig jutottunk előbbre. Létesült ugyan az országban néhány új járási irattár, de a községi iratok begyűjtése itt is csak nagyon vontatottan haladt, vagy egyáltalán nem történt meg. Bizonyára évről évre erőteljesebben léphetnénk előbbre, ha a Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osztálya a maga részéről is ingadozás nélkül kiállna, sőt kezdeményező lépéseket tenne a kormányrendelet célkitűzéseinek mielőbbi realizálása érdekében. Ugyanakkor a levéltáraknak mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy a már életrehívott megyei, járási és városi irattárakban az iratokat a levéltári előírásoknak megfelelően őrizzék és kezeljék. Az eredmények alapján a szombathelyi és a szolnoki - levéltár munkáját kell kiemelnünk, ahol az irattárak állapota megközelíti azt a szintet, amelyet a Levéltári Osztály országosan is elérendőnek tart. Nem mutatkozik különösebb érdeklődés az irattárosképző tanfolyamok irányában sem. Csupán a Fővárosi Levéltár és a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár számol be arról, hogy 41 fővárosi vállalattól 70 hallgató részére 4, illetve a Nógrád megyei tanács és a nagykátai járási tanács dolgozói részére 2 tanfolyamot rendezett. A levéltárak jelentései évről évre felhívják a figyelmet arra, hogy a levéltári hálózat raktárhiány miatt sok ezer fm-nyi iratanyag átvétele elől kénytelen elzárkózni. 1964 végén a levéltárak jelentései szerint a helyhiány miatt át nem vehető iratok mennyisége 17 036 fm volt; mennyiségét tekintve legtöbb a Pest megyei (4000), fővárosi (2900), kecskeméti (1500), miskolci (1300) és szegedi (1038) levéltár területén át nem vehető irat. De még a viszonylag kedvező helyzetben levőnek tekinthető Országos Levéltárnak is 2800 fm helyhiány miatt át nem vehető kintlévősége van. A kintlévő iratanyagból 3023 fm veszélyeztetettnek tekinthető. Elsősorban gyakorlati okokból, egyre élesebben vetődik fel, különösen intézmények és üzemek esetében, a saját levéltár létrehozásának kérdése. A Levéltári Osztály a szervek részéről jövő kezdeményezéseket (pl. Herendi Porcelángyár, Simontornyai Bőrgyár stb.), amennyiben a szervek a saját levéltár létrehozásához szükséges dologi és személyi feltételeket megteremtették, eddig felkarolta. Egy ilyen levéltári hálózat rendszeres kiépítése azonban jogSzabályokban is rögzített rendezést kíván, amit a következő ötéves terv célkitűzései közé fel kell vennünk. Az iratanyag levéltári feldolgozása A kényszerű iratmozgatások, illetve a raktárak profilírozására való törekvés folyományaként a levéltárak az év folyamán összesen 7829 fm iratanyag (a múlt évben 9566 fm) átrakását végezték el. Az Országos Levéltár e munkanem keretében 2542 fm anyag átcsoportosításáról számolt be, melynek keretében az I osztályon a H és I szekciók új felállítását^ a IV. osztályon a Hess András téri raktárból 1284,6 fm anyagnak az Országos Levéltár épületébe való átszállítását és iparágak szerinti rendben való elhelyezését (a Hess András téri épületben már csak 620 fm, főként vegyesipari vállalati anyag maradt), a Népi Demokratikus Osztályon két új referencia anyagának raktári kialakítását végezték el. A területi levéltárak közül a fővárosi az osztályok kialakításával kapcsolatban (447 fm), a debreceni a fondjegyzék szerinti raktári rend kialakítása keretében (600 fm, elsősorban Debrecen város feudáliskori és Bihar megye kapitalista kori iratai) végzett nagyobb arányú raktárú profilírozást. Nagyobb mennyiségű iratanyag megmozgatását hasonló célból még a Pest megyei, egri, győri, miskolci és szombathelyi levéltár (valamennyi 300 fm-en felül) jelentette. A levéltár átépítésével kapcsolatban Esztergomban az anyagot három alkalommal is át kellett rakni. Az év végére 970 fm iratot a fondjegyzék szerinti ideális rendben állítottak fel, s 1210 fm esetében ez a munka áthúzódik az 1965. évre. Szekszárdon a raktárcserével kapcsolatban kellett 1100 fm-t a földszintről az I. emeleti helyiségekbe, Szentesen ugyanezen Cj*