Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.

326 Krónika célból a városi tanácsi épület emeleti részén levő bírósági raktár 600 fm anyagát az épület másik végén levő alagsori helyiségbe átszállítani. A levéltárak 1418 fm irat fondokra történő szétválasztását végezték el (175 fm-t az Országos Levéltár, 1243 fm-t a területi levéltárak). Az egész anyagból 1032 fm a Fővárosi Levéltár teljesítménye volt. (A Hess András téri raktárban levő üzemi provinenciájú anyag szétbontása.) Fondszintnél mélyebben^ de a középszintet még el nem érve, 8 területi levéltárunk 1016 fm iratot rendezett. Ennek nagyobbik részét (606 fm) már fondszintre előzőleg szétválogatott állapotból rendezték tovább. A középszintű rendezés országosan 6197 fm-t érintett, az alábbi megoszlásban: Teljesen rendezetlenből Fond- vagy állagszintről Raktári egység szintről Országos Területi összesen Levéltár levéltárak fm fm fm 793 1429 2222 304 1129 1433 1098 1444 2542 2195 4002 6197 Levéltárak szerinti bontásban tehát a középszinten rendezett anyag több mint egyharmadát az Országos Levéltár dolgozta fel. A középszintnél is mélyebb, egészen az egyes iratok végső helyét is megállapító rendet alakítottak ki a levéltárak 472 fm anyagban, amelyből 357 fm rendezése a Fővárosi Levéltár munkája volt. Az Országos Levéltárban az I. osztályon nagyobb arányú rendezési munka a Helytartótanácsi Levéltár és a kincstári levéltárak anyagában folyt. A II. osztályon a Külügyminisztérium, a Felszámolóhivatal, az Országos Halászati Felügyelőség, a Szabadalmi Hivatal, az Országos Tisztviselő Betegsegélyező Alap és a zsidók anyagi és vagyonjogi ügyeinek megoldására kinevezett kormánybiztos iratainak középszintű rendezése emelhető ki. A III. osztályon a rendezés szintén sok fondot érintett. A Szabadkőműves Páholyok anyagának rendezése folytatódott és átnyúlik az 1965. évre is. A Khuen-Héderváry, Hatfaludy, Szurmák, Kozma és Lukács családok levéltárain kívül még a Szent István Lovagrend, a MABI, az OTI, a Turáni Társaság, a Székely Nemzeti Párt, a Keleti Akció anyagában folyt középszintű rendezés. A IV. osztályon az Első Dunagőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyára, az Országos Földhitelintézet kolozsvári fiókja, a Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa, a Gschwindtféle Szeszgyár, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Ganz és Társa Villamossági-,. Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., a Hofherr Magyar Gépgyári Művek Rt., a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt., és a Hazai Bank Rt. iratainak rendezését emelhetjük ki. A Népi Demokratikus Osztály folytatta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a Begyűjtési Minisztérium, továbbá megkezdte a Földművelésügyi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, az Ásványolajipari Igazgatóság, a Jóvátételi Hivatal, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a Földtani Intézet és a Népbíróságok Országos Tanácsa iratainak rendezését. A területi levéltárak rendezési tervében jelentős helyet kapott a feudális-kapitalista kori megyei fondok feldolgozása. Debrecenben Bach-kori fondokat bontottak ki, Egerben folytatták a feudális kori iratok rendjének ellenőrzését, újracsomózását, valamint a hiányok feljegyzését. Mosonmagyaróvárott Mosón megye házipénztára, és csendbiztosi hivatala iratainak rendezésére került sor. Nyíregyházán kapitalista kori megyei limbus, megyei KB, tiszti ügyészi és főispáni, a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltárban járási, Pécsett kapitalista kori főispáni és alispáni, Sátoraljaújhelyen feudális kori Zemplén megyei közgyűlési és törvénykezési, Szegeiden Csanád megyei állatorvosi és mérnöki hivatali, Székesfehérváron, különböző Bach-kori, Szekszárdon Bach-kori járási és Zalaegerszegen abszolutizmus kori járási, továbbá kapitalizmus kori árvaszéki és főlevéltárnoki iratokaot rendeztek. A városi fondok anyagában a Fővárosi Levéltár (Buda város tanácsa, Pest városi feudális kori törvényszék, polgármesteri ügyosztályok, kerületi elöljáróságok, Vízművek), R gyulai (árvaszék), kecskeméti (kiskunfélegyházi és nagykőrösi fondok), miskolci (városi tanács és polgármesteri hivatal), soproni (városkapitányi hivatal), szegedi (városi tanács KB és tervtár) és szentesi (Hódmezővásárhely város számvevősége és levéltári hivatala, Szentes város számvevősége és házipénztára) levéltár végzett rendezést.