Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

\z állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 33 háborús időkben feltétlenül kívánatos, hogy a község vezetése erős férfikézben legyen".

94 A demokratizálódó közigazgatás rendjének figyelembe vétele mellett természetesnek tarthatjuk, hogy a főszolgabíró kinevezésekben nem kizárólag saját véleménye alapján döntött, mert az annak idején helytelen eljárás lett volna. Véleményének kialakításában tanácsadó szerepet töltött be „a Demokratikus Front"-nak nevezett, már említett népfront jellegű testület, majd később a Nemzeti Bizottság. Ezeknek álláspontját általában mind a javasló főszolgabíró, mind a kinevező főispán elfogadta, ilyen módon ismerve el a középfokú államigazgatás irányításában a néphatalom szerveinek jelentőségét.

95 Az is megállapítható, hogy a személyi javaslatok megfogalmazásánál — valószínűleg éppen a nemzeti bizottságok állásfoglalása alapján — a főszolgabírók egy része őszintén bíráló véleményt is mondott. Hajdúbagos esetében pl. az eljáró főszolgabíró azt jelentette, hogy a jelenlegi jegyző „erélytelen és ingadozó, ... és mint ilyen, sem a köz, sem a község érdekében nem tesz semmit."

90 A főszolgabírók már az első hónapokban sem riadtak vissza az egyes jegyzők ellen indítandó fegyelmi eljárástól, hiszen nem. egyszer nyilas vagy jobboldali személyt kellett megbüntetni, aki — mint kiderült — félrevezette a község helyi szervezetét és állását továbbra is visszaélésekre használta fel. Ez történt pl. Mezőgyán községben.

97 A főszolgabírók jogköre tehát formailag a felszabadulás után közvetlenül nem változott meg, de munkaterületük ténylegesen messzemenően kibővült az élet körülményei révén előállott új helyzetben. Főként pedig egészen más politikai magatartást kellett tanúsítaniuk az ügyek intézése során, ha valódi felfogásuk nem is takarta minden esetben cselekvésüket. Ha gyakorlati megfontolásokból egyelőre nem is volt lehetőség arra, hogy a főszolgabírói intézmény megszűnjön, de az új helyzet mindenesetre már igényelte és arra lehetőséget is adott, hogy a helyi államhatalmi szervek és népi bizottságok társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak a főszolgabírók felett, s a szükséghez mérten beavatkozzanak tevékenységükbe. d) A községi igazgatás A politikai község a kiegyezés utáni községi törvény óta a legalsóbbfokú államhatalmi szerv volt a magyar közigazgatás rendszerében. Jelentősége minden tekintetben felbecsülhetetlenül nagy mind a társadalom erőinek összefogásában, mind a különböző állami és önkormányzati feladatok megvalósításában. Nem közömbös tehát, hogy a községi igazgatás terén milyen helyzet alakult ki az országban s a most általunk vizsgált Bihar megyében a felszabadulás után. A vizsgálat során azonban előre kell bocsájtanunk, hogy teljesen részletes helyzetképet még a megyére nézve sem nyújthatunk, mert ahhoz a községi iratok teljességét kellene áttanulmányoznunk, amire egyelőre nem volt lehetőségünk: így csak a fejlődésre legjellemzőbb elemek kiemelésére szorítkozunk. es Lásd pl. DÁL, Fp. közig., 90/1945. M Uo. 92/1945. 97 DÁL, Ai., 48/1944. 3 Levéltári Közlemények