Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

34 • Komoróczy György Bihar megye területi szervezete községi szinten a felszabadulás után nem változott. Egyedül Dancsháza jelentette be, hogy el akar válni Bihartordától és önálló jegyzőséggé kíván átalakulni.

88 A polgári állam rendjében a községi önkormányzati hatalom gyakorlója a képviselőtestület volt. A képviselőtestület az 1886. évi XXII. te. szerint reábízott összes ügyeket tárgyalta, s azokban határozatokat és érvényes jogszabályokat hozott. Összetételében a felszabadulás előtt az uralkodó osztály igényeinek megfelelően, a községek legvagyonosabb tagjai rendelkeztek a legnagyobb befolyással: döntően a virilis tagok irányították az egész testületet és rajta keresztül az elöljáróságot, valamint a jegyzői hivatalt, mint végrehajtó apparátust. A felszabadulás után formálisan még a régi képviselőtestületek maradtak meg; ezeknek egyes (főleg úribirtokos) tagjai azonban elmenekültek, mások az új helyzetben nyilvánvalóan alkalmatlanoknak bizonyultak. Szükséges volt tehát vagy az összetétel forradalmi megváltoztatása, vagy pedig a képviselőtestület működésen kívül helyezése, tehát lényegében szüneteltetése. A Bihar megyében megalakult „Magyar Népi Demokratikus Párt", mint lényegében a népfront gondolat szerve, a helyesebb és egyben forradalmibb utat választotta. Mindjárt 1944. november 12-én megkezdte a képviselőtestületek újjászervezését és egymás után hirdette meg a különböző és már említett községi gyűléseket. Ezzel a megoldással juttatta kifejezésre azt a politikai elgondolást, hogy a községi kormányzó testület fenntartását szükségesnek tartja a régi formában, de annak személyi összetételével nem ért egyet, s benne a korábban elnyomott osztályok képviselőit fokozottan szóhoz , kell juttatni. Ezt a célt szolgálták a falutanácskozások és más eszközök. Emiatt a népgyűlések „a demokratikus államrend első helyi, forradalmi jellegű szerveinek létrehozásában" jelentékeny szerepet játszottak.

89 A képviselőtestületek tagjainak újjáválasztása eleinte nem a régi jogszokások betartásával történt, hanem azt egy-egy demokratikus párt is kezdeményezhette; ilyenkor természetszerűleg nem a népfront közös akarata, hanem az adott párt személyi kívánsága jutott kifejezésre. Hol az SZDP, hol az FKgP, de általában az MKP elképzelései érvényesültek.

100 (Lásd a mellékelt kimutatásokat.) Talán az egész Biharban elsőként Hosszúpályi „tanácsülése" élt 1944. november 27-én az új választások demokratikusabb lehetőségeivel; ezt követően december 3-án Hencidán volt népgyűlés, „a MKP és a Magyar Népi Demokrata Párt tagozata tagjainak" részvételével. Utóbbinak célja a már tárgyalt pártszervezkedés volt, lényegében a népfront politika jegyében. Darvason december 1-én egyedül a „Magyar Népi Szociáldemokrata Párt" volt a szervező erő.*

01 98 Uo. 52/1944. M Balázs: Tömegmozgalom 316. old. 100 Vö. Fehér: Bihar 190. old. .-" -•". 101 DÁL, Hosszúpályi község képviselőtestületi jkv., 1944. nov. 27. és DÁL, Berettyóújfalui fszb., 50/1944., valamint DÁL, Ai., 164/1945. Vö. még Fehér: Bihar 194.