Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Voproszü Arhivovegyenyija, 1963–1964. / 317–320. o.
318 Folyóiratszemle CSEREPNYIN a „praktikus diplomatika" oroszországi kezdeteiről értekezik: arról, hogy miként kezdődött meg a 15—16. században a hivatalos eljárásoknál (pl. bírósági tárgyalásoknál) felhasználásra kerülő oklevelek és egyéb iratok tudományos kritikája. — O. V. PRUSSZAH a területi („oblaszty") levéltárak műszaki dokumentációs anyagának gyarapodásáról és levéltári feldolgozásáról ír. — 2. szám: A szerkesztőségi cikk a szovjet levéltártudomány fejlődésének kérdéseit elemzi. Az eredmények elismerése mellett is leszögezi, hogy a levéltárelmélet nem fejlődött olyan ütemben, amint ez kívánatos lenne. A Moszkvai Történeti Levéltári Intézet, amely a szovjet levéltártudomány központja, mintha kissé elszakadt volna a gyakorlati élettől és számos fontos elméleti kérdés kidolgozásával adós maradt. A Levéltári Főigazgatóságnak is számos problémát kell még megoldania, így pl. bizonyos levéltári munkák automatizálását, az anyag mikrofilmezésének jobb megszervezését stb. — G. A. BELOV a szovjet levéltárakban folyó mikrofilmezési munka eredményeiről ad számot. Hangsúlyozza, hogy emelni kell a munka termelékenységét, különösen a biztonsági okokból való filmezés területén (pl. elhalványodó írásnak idejében való lefényképezésével), de természetesen minden más célból történő filmezés területén is. Még nem tartja időszerűnek azt, hogy a megsemmisítendő anyag pótlására végezzenek mikrofilmezést, amint ez egyes országokban szokásos. — JE. P. VORONYIN és I. Sz. NAZIN á Központi Hadtörténelmi Levéltár munkájáról számolnak be, különös tekintettel a forráskiadási tevékenységre. Megjegyezzük, hogy az intézet több kiadványát külföldi országok — köztük Magyarország — levéltári szerveivel közösen készíti elő. — V. L SZTRELSZKIJ a heraldika és szfragisztika problémáival foglalkozik, ukrajnai levéltári és egyéb tudományos intézmények tapasztalatainak felhasználásával. Véleménye szerint a heraldika művelésének sokkal szélesebb területet kell átfognia, nemcsak a feudáliskori címerekkel, hanem mindenféle jelvények fejlődésével foglalkoznia kell (így tulajdonképpen a tudományág új neve „emblematika" lehetne.). — A. N. GAVRILOV és V. Sz. KOZLOV az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság Központi Állami Levéltára „fondkiegészítési", szovjet szakkifejezéssel élve „komplektizálási" problémáival foglalkozik. Hangsúlyozzák, hogy hivatalos nyomtatványanyagot is kell gyűjteni a levéltárnak (és ez nem másodrendű feladata!). D. I. SZOLSZKIJ és A. N. SZOKOVA a hivatali irattárakban alkalmazott nyilvántartó kartonok használatáról tájékoztatnak. — 3. szám: A füzet elején a Szovjetunió Minisztertanácsának 1963. évi július 25-i „a levéltárügy megjavításáról" szóló rendelete olvasható. A rendelet előírja a minisztériumok, népgazdasági tanácsok, a tanácsok végrehajtó bizottságai és minden egyéb hivatal számára, hogy hozzák teljes rendbe iratanyagukat, és a megállapított őrzési idő lejárta után adják át az illetékes levéltárnak, továbbá azt is, hogy biztosítsanak az iratanyag; őrzésére megfelelő helyiségeket és megfelelő személyzetet. A rendelet kötelezi a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóságot, hogy gyökeresen javítsa meg tudományos-módszertani, kiadói és szervezői tevékenységét. — A következőkben beszámolót olvashatunk a Levéltári Főigazgatóság kollégiumának üléséről. — A. A. SZOLOVJEV a Szovjetunió pártlevéltárainak 1962 évi működéséről számol be és összegezi feladataikat, amelyeket az SZKP júniusi plénumának határozataihoz kell szabni. — Sz. T. PLESAKOV és A. D. SZTYEPANSZKIJ az állami levéltárakban való megőrzésre érdemes iratok kiválasztásáról írnak, vagyis azt a nehezen megoldható kérdést elemzik, hogy milyen kritériumok alapján minősíthetünk valamely fondot, vagy iratcsoportot megőrzésre érdemesnek. Nagyon nagy körültekintéssel kell selejtezni. Egyik tanácsuk az, hogy ha egy irat egy példánya az egyik állami levéltárban megvan, ez még nem ok arra, hogy ugyanazon irat más példányait a többi levéltárban kiselejtezzék. A füzet a továbbiakban néhány elhunyt kiváló levéltárost mutat be, köztük A. A. Pokrovszkijt, a kiváló archeográfust. — G. T. FROLOV a Hadtörténelmi Levéltár módszertani bizottságának munkáját ismerteti. A bizottság megalapítása, 1959 óta a levéltári anyag feldolgozásának minden ágával foglalkozik. — L. M. MAJOROV a középiskolai oktatás támogatására levéltári közreműködéssel készülő kézikönyv előmunkálatairól tájékoztat. — L. I. SZESZINA a lyukkártyák levéltári alkalmazásának első tapasztalatait összegezi. — 4. szám: A szerkesztőségi cikk az előző számban közölt minisztertanácsi határozat végrehajtására hívja fel a szovjet levéltári dolgozókat. — L. N. KRIVOSEIN a Szovjetunió levéltári szervei munkájának perspektíváival foglalkozik. Felsorolja a levéltári munkák megtervezésében mutatkozó hiányosságokat és ezek kiküszöbölésére ad konkrét tanácsokat. — O. N. TYAGUNOV a tudományos-műszaki dokumentáció központi megőrzéséről és felhasználásáról szólva azt javasolja, hogy műszaki ágazatok szerint létesítsenek tájékoztatási központokat. — L. I. GYEREVNYINA a „memoárokról" írva a fogalom korábbi definícióit bírálja és a memoár-forrásokat osztályozza. — L. I. VOLKOV a fotodokumentumok levéltári őrizetbe történő átvételének alapvető elveit foglalja össze. A következő ismérveket elemzi: a
