Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Voproszü Arhivovegyenyija, 1963–1964. / 317–320. o.

Folyókatszemle 319 dokumentum tárgya, fajtája, kompozíciója, a rá vonatkozó annotációk, teljessége, készítője és végül állapota. — A. M. IVANOV a Szovjet Hadsereg Központi Állami Levéltárának arra irányuló munkáját ismerteti, hogy „egyesített levéltári fondokat" képezzen bizonyos szoros kapcsolatban álló fondokból. — V. I, IVANOV és L. T. IVANOVA a Jakut Autonom Szovjetköztársaság Állami Levéltárának munkásságáról tájékoztatnak, különös tekintettel a Jakutföld történetének megírásához nyújtott segítségre. — K. G. MITJAJEV a szovjet korszakban keletkezett hivatali iratanyag klasszifikációs szkémájára ad tanácsokat. A cél az, hogy valamennyi levéltár számára egységes szempontok szerint felépített osztályozási szkémát lehessen összeállítani, ami az iratanyag kikeresésének gépesítését lehetővé teszi. — G. G. VOROBJEV a levéltári dokumentáció és a kibernetika problémáit vizsgálja. Véleménye szerint a levéltárakban inkább az ún. „kisebb mechanizáció" vagyis emberi kézzel mozgatott gépek alkalmazása lesz célszerű. — 1964: 1. szám: A szerkesztőségi cikk a Szovjetunió minisztertanácsának — a levéltárügy megjavításáról szóló 1963. július 25-i rendelete végrehajtásáról ir. A cikkből értesülhet az olvasó azokról a szervezeti változásokról, amelyek a rendelet végrehajtása során történtek. A Levéltári Főigazgatóságon új osztályokat létesítettek: a Szovjetunió központi állami levéltárainak irányítására, valamint az új technika levéltári alkalmazásának megszervezésére a hivatalokban. Ugyanakkor más osztályokat összevontak, illetve megszüntettek. A továbbiakban olvashatjuk, hogy milyen módon javították meg a Levéltári Főigazgatóság ellenőrző és irányító munkáját. — A. Sz. MALYITYIKOV a hivatalok, szervezetek és vállalatok iratkezelési rendszerének egységesítésére irányuló törekvésekről ad számot. Az előbbi cikkben tárgyalt minisztertanácsi rendelet szellemében az írásbeli ügyvitelt egyszerűsíteni igyekeznek, minden felesleges tényezőt kiküszöbölni, ugyanakkor lehetőleg mechanizálni a munkát a hivatalokban. Figyelembe kell venni a külföldi tapasztalatokat és az irodai munka során már mindig szem előtt kell tartani a speciális levéltári követelményeket. — V. V. ANYIKEJEV a pártlevéltárak munkájában érvényesülő új elvekről tájékoztat, különös tekintettel a fondképzésre. — I. M. VOROHOVA az iratanyagnak a sajtóban való népszerűsítéséről, N. N. AKIMOV a levéltáraknak a politikai agitációs munkában való szerepéről írnak. — Z. JE. KALISEVICS, L. N. KRIVOSEIN és G. K. FILCSAGOVA közös cikke a levéltári terminológia kérdésének megoldásához kíván segítséget nyújtani. Ismerteti a szovjet levéltári terminológiai szakirodalom eddigi eredményeit és figyelembe veszi a külföldi irodalmat is. — 2. szám: G. A. BELOV a Levéltári Főigazgatóság és a Szovjetunió levéltári szerveinek a minisztertanács 1963. július 25-i rendelete végrehajtása során tett intézkedéseiről számol be. A sok eredmény mellett nem hallgatja el a hiányosságokat sem, ezek sorában azt, hogy a levéltári elmélet kérdéseinek tisztázására még mindig nem fordítanak elé gondot. — M. Sz. VESZELINA és Sz. I. KUZMIN az állami levéltáraknak V. I. Lenin iratainak feltárására irányuló munkáját ismertetik. — K. G. MITJAJEV professzor az irattan feladatairól és perspektíváiról szól. Ebben a cikkében is hangsúlyozza az egységes osztályozási rendszer kidolgozásának szükségességét. — L. V. GYENYISZOVA a műszaki dokumentációs anyag levéltári „komplektizálásáról" ír. — T. P. KORZSIHINA és Sz. I. HOROSAJA a megszűnt fondképzők anyagának felkutatására adnak gyakorlati tanácsokat. — V, M. HEVROLINA az egyazon irat ismételt, illetve párhuzamos publikálásának kérdéséhez szól hozzá. Számos példán mutatja be ennek a hibás gyakorlatnak okai közt a tudományos munka koordinálása területén meglevő hiányosságokat. — T. N. SZMOLKINA az iratlaminálásnál felhasznált hártya biológiai tartósságáról ír. — 3. szám: A szerkesztőségi cikk a szovjet levéltárosok moszkvai konferenciájáról számol be. A megbeszélésén kb. 700 levéltáros vett részt. Az elhangzott referátumok közül kiemeljük a következőket: a szovjet levéltártudomány alapvető elméleti és szervezeti problémái, a levéltártudományi képzés, a szovjet korszakban keletkezett iratanyag selejtezése és a fondok kialakítása, az állami levéltárak tájékoztatási apparátusának egységes rendszere, a szisztematikus katalógus felépítése stb. — A konferencia javaslatokat tett a levéltárügy kérdéseinek jobb megoldása tárgyában. Ezek közt szerepel többek közt a levéltári elméleti kérdések kidolgozásának elmélyítése, az iratanyag megőrzésének és mindenoldalú felhasználásának jobb megszervezése. — V. V. ANYIKEJEV, M. V. GREBENNYIKOV, I. V. KUTYEJNYIKOV és G. V. JUGYIN a pártlevéltárak 1963. évi tudományos kiadványmunkáját teszik mérlegre. — N.. JA. ILJIN a levéltárépületekkeí kapcsolatos követelményeket foglalja össze. — I. I. NOSZOVA a forráskiadványok típusait és fajtáit vizsgálja. Típus szempontjából megkülönböztet a cikk akadémiai, tudományos-népszerűsítő és tankönyvszerű kiadványokat; fajta szerint-tematikai, nominális és fond-szerinti kiadványokat. — N. I. JERMAKOVA a kino-foto-fono-dokumentumok felhasználásának kiszélesítését javasolja. — A füzetben több kisebb terjedelmű cikk foglalkozik azzal a kérdéssel, ami talán a leginkább foglalkoztatja a szovjet levéltárosokat: az Íratok kikeresésének mechanizációjával. — 4. szám: G. A. BELOV