Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Revista Arhivelor, Anul VI–VII. (1963–1964) / 315 - Bélay Vilmos: Sbornik Archivnich Praci, R. XIII–XIV. (1963–1964) / 315–316. o.
Folyóiratszemlc . 3^5 REVISTA ARHIVELOR. Organ al Direcpiei generale a arhivelor statului din Republica Popularä Romina. Bucure$ti. — Anul VI. (1963): No. 1.: A szerkesztőségi cikk, amely „A levéltári munka a szocializmusban" címet viseli, arról ad számot, miként igyekeztek a romániai levéltárügy vezetői a saját területükön végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket a Román Munkáspárt és a kormány szabott eléjük. — I. COMÄNESCU azt vizsgálja, miként irányítják és vezetik a levéltári szervek a hivatalok, üzemek és szervezetek irattári vonatkozású munkáját. — V. ANDREI és V. NICULA a szocialista mezőgazdasági szövetkezetek iratanyagának forrásértékéről írnak. — D. DÚCA és V. VASILESCU a moldvai és havasalföldi levéltárak 14 : —19. századi pecsétgyűjteményeiről és azok feldolgozásáról tájékoztatnak. — V. APOSTOLESCU a feudáliskori Moldvában történt oklevélhamisításokról értekezik. — Rövidebb közlemények találhatók még e számban a ia§i-i levéltárban levő múltszázadi statisztikai vonatkozású iratanyagról, továbbá levéltári kiállításokról, a levéltári kutatóterem munkájáról és a levéltárosképzésről. — No. '2.: A szerkesztőség az egységesen megtervezett levéltári munkáról ír. Hangoztatja a speciális levéltári munkák egységes szempontú tervezésének és a végrehajtás rendszeres ellenőrzésének jelentőségét. — I. MARCUS az Erdély területén keletkezett, illetve arra vonatkozó latinyelvű iratanyag terminológiai kérdéseire keres választ. — V. COMAN és A. SLIVÄT a legújabbkori iratok feldolgozásáról szólva, ezeknek nagy tudományos jelentőségére mutatnak rá. — V. TATOMIR a mezőgazdasági üzemek számára irattári tervet dolgozott ki. — FL. DUMITRICÄ a ploiesti Állami Levéltár irattári-felügyeleti tapasztalatairól számol be. — AL. BÄLINTESCU és II. PETRESCU az olteniai levéltár iratanyagának a történettudomány érdekében való felhasználásáról tájékoztatnak. — GH. BALICA a ia§i-i Állami Levéltár archeológiai szempontból értékes anyagáról írnak. — Közleményeket találunk még a kötetben az egyik ia$i-i bank történetére, valamint a levéltári főigazgatóság könyvtárára vonatkozólag is. — Anul VII. (1964): No. 1.: A szerkesztőségi cikk arról a fejlődésről számol be, amelyet a Román Munkáspárt irányítása alatt az elmúlt húsz évben elért az ország népe. M. FÄNESCU és I. A. ADAM a román állami levéltárak forráspublikációs tevékenységéről tájékoztatják az olvasót. — A kötetben számos dokumentumot közölnek a Románia jövendőjét eldöntő 1944. augusztus 23.-i események előkészítéséről. — No. 2.: L. MOLDOVAN a telekkönyvi hivatalok megszervezésének és működésének történetét ismerteti, különös tekintettel a hivatalok tevékenysége során létrejött iratanyagra és annak struktúrájára. — R. TEXE az erdélyi megyei levéltárak állagainak rendszerét ismerteti 1691-től kezdve. — P. P. OLTENAU egy a Í4. század végéről származó erdélyi horvát-glagolita nyelvemléket dolgoz fel paleográfiai ésnyelvészeti szempontból. — GH. UNGUREANU egy híres román költő — V. Alexandri — levéltári szolgálatáról emlékezik meg. — A szerkesztőség a kötetek végén krónika rovatban számol be a fontosabb levéltári eseményekről és bibliográfiai rovatban néhány szakkiadványt ismertet. SBORNIK ARCHIVNICH PRACI. Vydúvá archivni správa ministerstva vnitra v nakladatelstvi Orbis. Praha. — R. XIII. (1963): Sv. 1.: FRANTISEK STEPÁN a németországi polgári pártok és a csehszlovákiai Henlein-párt együttműködésére vonatkozó dokumentumokat közöl az 1933 és 1935 közti időszakból. — JAROSLAV MACEK a náci Németország által 1938-ban megszállt „határterület", az ún. Szudétavidék 1938—1945 közti igazságszolgáltatási rendszerét ismerteti. — IVAN CHALÖUPECKY a Szepesség közigazságtörténetét vázolja — röviden — a 12. századtól kezdve. — IVAN HLAVÁCEK IV. Vencel cseh király korának diplomatika-történeti vázlatát adja, egyben törekszik a királyi kancellária munkájának rekonstruálására. — JOSEF KOLLMANN az 1564 és 1567 évi csehországi adójegyzéket elemzi. — FRANTISEK ROUBTK az állami levéltárakban, őrzött, felbecsülhetetlen értékű 17—18. századi kéziratos térképek egy részének leltárát közli. — FRANTISEK BENES — a magyar történelemben V. László néven ismert — László cseh király címerpecsétjét írja le. — Sv. 2.: KAREL FREMUND 17 dokumentumot közöl a második világháború időszakából, amelyek arra vetnek világot, hogy miként akarta Cseh- és Morvaország „náci protektora" a cseh népet germanizálni, illetve kiirtani. — STANISLAV SISLER Csehország náci megszállásának közigazgatástörténeti vázlatát adja, amennyiben a „protektor", az „Oberlandrat"-ok, továbbá az ezeknek alárendelt náci-hivatalok és rendőri szervek működésének történetét tárgyalja. — FRANTISEK BIELEK és JULIUS SOPKO a második világháború korában a náci Németország vazallusaként „önálló"-vá lett Szlovákia központi hivatalainak történeti vázlatát közlik. — ADOLF TUREK és JOSEF GÖRNER a csehszlovákiai állami erdők 1918 utáni igazgatása történetét ismertetik. — LUDMILLA DÉDKOVA a csehországi Litomerice magisztrátusának 18.—19. századi működését ismerteti, a levéltári.
