Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: The American Archivist, Vol. 26–27. (1963–1964) / 316–317. o.

316 Folyóiratszemle anyag alapján. — R. XIV. (1964): Sv. 1.: KAREL FREMUND folytatja a csehek germanizálására irányuló náci törekvések dokumentálását. Ezúttal az 1942-ben alapított Heydrich-féle intézet működését tárgyalja, amelynek célja — mint a nácik állították — Cseh- és Morvaország népi, politikai, gazdasági és kulturális viszonyainak „tanulmányozása" volt. — JOSEF HANZAL a csehországi telekkönyveket, illetve azok elődeinek tekinthető hasonló jellegű iratokat •elemzi, mint amelyek a modern történettudománynak elsőrendű forrásai. — EDUARD MAUR a tocnik-i uradalom jobbágynépének 17. századi történetét vizsgálja. — DARINA LEHOTSKÁ a szlovákiai városi okleveleket ismerteti a legrégebbi időktől 1526-ig. •—- MILENA BORSKÁTJRBÁNKOVÁ a délcsehországi Ceske Budjejovice (Budweiss) 14—15. századi gazdasági-társadalmi szerkezetét elemzi. Eredményei szerint az iparosok közül a mészárosok és a molnárok voltak a Iegvagyonosabbak. — VERA UHLIROVÁ a cseh írásbeliség kezdeteivel foglalkozik (az első csehnyelvű oklevelek a 14. század második feléből valók). — IVAN HLAVÁCEK folytatja a IV. Vencel király kancelláriájára vonatkozó kutatásait. — ZD. SAMBERGER A nemzetközi levéltári terminológiához című cikke a csehszlovák terminológia szótárát adja megfelelő utalásokkal a nemzetközi terminológia fogalmi megfeleléseire: hasonló jellegű magyar vállalkozás számára igen tanulságosan felhasználható anyag. — Sv. 2.: A szám teljessége az 1955—1962. évek annotált nemzetközi levéltári bibliográfiáját adja: 3603 címet 12 főcsoportra s azon belül alcsoportokra tagolva: a hozzá készített igen jó mutatók segítségével a biblográfia a mi munkáink szempontjából is jól használható. THE AMERICAN ARCHIVIST. Publisked quarterly by the Society of American Archivists, — Vol. 26. (1963): Nr. 1.: ROBERT H. BAHMER a levéltárosi hivatásról elmélkedik. A levéltárak vezetőinek kettős feladattal kell megbirkózniuk: vezetniük kell a rájuk bízott embereket, de egyúttal levéltárosoknak is kell lenniük. Amerikában a levéltáros szakmának Icisebb hagyományai vannak, mint Európában. Itt fennáll a veszélye annak, hogy a levéltáros — különösen a vezető — „iratmanager" lesz, azaz elvész a temérdek adminisztratív munkában. Véleménye szerint úgy kell a feladatokat kiosztani, hogy a levéltárosokat lehetőleg mentsék fel azon munkák alól, amelyeket kisebb képesítésű kartársak is elvégezhetnek. — JAMES I. ROBERTSON az amerikai polgárháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából javaslatot tesz a még kallódó forrásanyag összegyűjtésére. — ROBERT S. GORDON a Kanad? történetére vonatkozó nagyszámú, ismeretlen helyen lappangó forrásanyag felkutatására hívj* fel a figyelmet. — ALBERT H. LEISINGER a washingtoni Nemzeti Levéltár kiállításrendezési tapasztalatairól tájékoztat. — Nr. 2.: JOHN A. MUNROE szembeszáll azzal a felfogással, amely az angolszász levéltárosok körében eléggé elterjedt (gondoljunk Jenkinson nézeteire!), hogy a történész és a levéltáros hivatása közt éles határt kell vonni. Szerző szerint nemcsak kívánatos, hanem egyenesen kötelező, hogy a levéltáros történész is legyen. —• PHILIP P. MASON az amerikai egyetemek és College-ok levéltárairól tájékoztat. — R. C. SHARMAN az ausztráliai Queensland állam levéltárügyét ismerteti. — PIERRE HENRI LAURENT a Belgium múltszázadi történetében igen nagy szerepet játszó Van der Weyer irathagyatékáról, ezek közt pl. Palmerstonnal folytatott levelezéséről tudósít. — PHILIP P. BROWER az amerikai hadsereg által különböző háborúkban — szabadságharc, „szecessiós" (vagyis a polgárháború), spanyol háború és első világháború — zsákmányolt „ellenséges" iratanyag levéltári feldolgozásáról tájékoztat. — Nr. 3.: A. R. NEWSOME az amerikai Nemzeti Levéltár és a Levéltáros Társaság alapításának körülményeiről szól. Mint ismeretes, az Egyesült Államok nemzeti szinten megszervezett „levéltárügye" igen fiatal az európai országokéhoz képest, alig három évtizedre nyúlik vissza. — ERNST POSNER az Egyesült Államok egyes tagállamai levéltárügyének tanulmányozására kiküldött bizottság munkájáról számol be. Az egyes államok levéltárügye olyan mértékben eltér egymástól, hogy objektív összehasonlításnak nincs is meg a lehetősége. — FRANK B. EVANS arról beszél, hogy miképp segíthetik a levéltárosok a történeti kutatómunkát. — Több kisebb cikk foglalkozik az amerikai történelem egy-egy kérdésére vonatkozó forrásanyaggal, vagy egy-egy tagállam (Iowa, Kansas, Kentucky, Minnesota, Missouri, Nebraska) — levéltárügyével. — Nr. 4.: G. BELOV a Szovjetunió' levéltári szervezetéről tájékoztatja az olvasót. — BOGOMIR CHOKEL szakirodalom alapján ismerteti Bulgária levéltárügyének történetét és a mai szervezetet. — JAMES I. GEAR az Egyesült Államok könyvtáraiban és levéltáraiban folyó restaurálási és konzerválási munka első korszakát ismerteti (az 1920-as évekig). — CLYDE M. COLLIER az időjárásra vonatkozó, több mint hetven évre visszanyúló és a szakemberek által nap mint nap felhasznált dokumentációs anyag (meteorológiai szolgálat) nyilvántartásáról tájékoztat. — CYRUS B. KING a levéltári ^anyagnak i-iint a bíróság előtt bizonyító erejű anyagnak problémáit elemzi. Az amerikai