Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno XXIII–XXIV. (1963–1964) / 314

314 Folyóiratszemle RASSEGNA DEGU ARCHIVI DI STATO. Ministem dell'Intemo, Ufficio centraler degli archivi di stato. Roma, — Anno XXIII. (1963): No. 1.: ANGELO CARUSO a készülő olasz levéltári törvény előkészítéséhez kíván hozzájárulni, amikor a magánlevéltárakkal kapcsolatos rendelkezések kérdéséhez szól hozzá. Véleménye szerint azt a jelenleg érvényben levő, de általában végrehajtásra alig kerülő rendelkezést, hogy a magánlevéltárak tulajdonosainak be kell jelenteniük az őrizetükben levő iratanyagot az állami levéltári szerveknek, nem szükséges érvényben hagyni. Annál nagyobb szigorral kell azonban őrködni az ilyen iratanyag elidegenítésekor (külföldre eladása stb.) a rendelkezések megtartásán és a rendelkezések kijátszóival szigorúbban kell eljárni. — JOHANNES PAPRITZ francia nyelvű cikkében azt javasolja, hogy valamennyi levéltár készítsen a kutatók és érdeklődők tájékoztatása végett teljes anyagáról cédulakatalógust, a nyugat-németországi marburgi Staatsarchiv mintájára. Ennek kapcsán ismerteti a javasolt „általános repertórium" rendszerét is (helységek, ill. területek szerinti osztályozás, személynevek kimutatózása stb.) — EMILIO NASALLI ROCCA az olaszországi paraszti földbirtok levéltári forrásait ismerteti. — ANTONIO ALLOCATI L. A. Muratori az olasz diplomatika nagy mestere munkásságát tárgyalja, bőven ismertetve az elődök tevékenységét is. — LUIGI MORANTI az urbinoi levéltárakról ad tájékoztatást. — GIUSEPPE RABOTTI a forli-i városi magisztrátus 16—18. századi működését tárgyalja, különös tekintettel arra, hogy milyen szerepe volt annak a városi patríciuscsaládok közti viszályok elsimításában. — No. 2.r EMANUELE CASAMASSIMA a könyvtárak kézirattáraiban őrzött kódexek leltározására ad útmutatást. A cikk dicsérőleg említi meg — a külföldi példák közt — a budapesti Egyetemi Könyvtár 1961-ben megjelentetett „Codices Latini medii aevi" c. katalógusát. — CARLO MISTRUZZI az egykori egyházi állam nemes családairól értekezik. — ANTONIO MARONGIU több, az utóbbi években megjelent spanyol szakmunkával vitába szállva kétségbe vonja azoknak azon tételét, hogy a Szardínia történetében érvényesülő spanyol kulturális hatás nagyon jelentős volt. — MICHEL DUCHEIN francia nyelvű cikke a Lille-i département levéltárépületét mutatja be, több fényképfelvétellel. — MARCELLO DEL PIAZZO a 15. századi nagy olasz humanista. és neoplatonista filozófus, Pico della Mirandola életének egy érdekes epizódjára vonatkozó dokumentumot közöl. — A füzet végén az itáliai egyházi levéltárosok konferenciájáról szóló beszámolót találunk. — Anno XXIV. (1964): No. 1.: GIULIO PRUNAI a nagy olasz levéltárosok közül Giovanni Cecchinit, a sienai állami levéltár egykori vezetőjét mutatja be. — G. A. BELOV, a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságának vezetője a szovjet levéltári szervezetet ismerteti. — GIACOMO BASCAPÉ a pecsétekkel foglalkozó tudomány — az olaszországi* terminológia szerint „szigíllográfia" •— műszavainak lexikonszerű ismertetését adja. — DÓRA MUSTO az 1840-es években Nápolyban lefolyt Bandiera-per 26 iratát közli bevezető tanulmánnyal. A két Bandiera-fivér, osztrák szolgálatban álló tengerésztisztek, Mazzini és az olasz egység lelkes hívei, 1844-ben partraszálltak Calabriában híveikkel, hogy a népet maguk mellé állítva megdöntsék a nápolyi király hatalmát. Mozgalmukat elfojtották, őket pedig kivégezték. — GIUSEPPE CONIGLIO a mikrofilmezés megszervezéséről számol be. — Ezután az olasz levéltárakban folyó mikrofilmezés! és fond-kiegészítési munkáról tájékoztat a folyóirat. — A hírek közt olvashatjuk a magyar Levéltárak Országos Központja számára olasz levéltárakban történt mikrofilmezésről szóló beszámolót (Estei Hippolit esztergomi érsekre vonatkozó iratok a modenai levéltárban.) — No. 2—3.: A szám első felében az 1964. június 3— 5-én Bariban tartott olasz levéltári kongresszus anyagát közli: jelentősebb belőle R. DE FELICI a modern iratanyag irattári rendezéséről szóló és V. GIORDANO AZ automatizálás és a levéltárosi hagyomány című referátuma. — A továbbiakban az egyházi intézményekben folyó archivisztikai oktatásról olvashatunk két cikket: P. F. LITVA a Gregoriana egyetem archivisztikai oktatásáról, A. CASERTA az olasz egyházi levéltárosok V. értekezlete alkalmából tartott archivisztikai szemináriumról tájékoztat. — Külföldi vonatkozásban E. FALCONI a lengyel levéltárügyet ismertető cikkét olvashatjuk, továbbá a Nemzetközi Levéltári Tanács által szervezett, az Afrika, ill. Latin-Amerika történetére vonatkozó levéltári forrásanyag nemzetközi útmutatóját előkészítő bizottság üléséről adott jegyzőkönyvszerű beszámolókat. — A folyóirat ebben a számában indítja meg (különnyomatban is megjelentetett) állandó tájékoztató rovatát a fotódokumentációs és iratrestauráló szolgálat híreivel. A rovat célja anyagrestaurálási technikák és ehhez szükséges eszközök és anyagok, valamint szakirodalom ismertetése — továbbá a fotódokumentáció beszámolója. A rovat élén Magyarországra vonatkozó érdekes 48-as anyag magyar kérésre történt fotódokumentációjáról számol be a firenzei és. a velencei állami levéltárak anyagából.