Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - IRODALOM - Kubinyi András: Bónis György: Die Entwicklung der geistlichen Gerichtsbarkeit in Ungarn vor 1526. (Az egyházi bíráskodás fejlődése Magyarországon 1526 előtt.) Weimar, 1963. Klny. Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn. (A római jog hatása Magyarországon.) Mediolani, 1964. / 305–306. o.
Irodalom 305 : lyek, települések, építmények, textiliák, szerszámok, képek, jelvények, nyelv, feliratok, kézírásos emlékek általában, jogi tartalmú feljegyzések, személynévsorok, tárgyi jegyzékek, tudósítások (oklevelek), életrajzok, évkönyvek, krónikák, naplók, költemények. A fejezetek tartalmának gazdagságáról képet nyerünk, ha megemlítjük, hogy a legelsőbe beletartozik a történeti földrajz diszciplínája, azután ilyen fogalmak: időjárás, földrengés, üstökösök, természetérzés, ásványi-,. állati- és növényi relictumok, halotti maradványok. A muzeológusnak a tárgyak iránti megértő vonzalmát árulja el ez a tartalmi felsorolás, a gondoskodást, amint a tárgyakat úgy állítja az érdeklődő szeme elé, hogy maradandóan bevésődjenek emlékezetébe. Nem minden forrást sorolt fel Lhotsky, ez nem is volt célja. Hasonló magyar kézikönyv semmiképpen sem hagyhatná ki pl. az egyházi liturgikus könyveket. Személytelen munkák, de csak látszatra teljesen hely- és időnélküíiek. Valójában bizonyos helyi szokások behatolnak a liturgia alaprétegébe, ezt módosítják, új változatokat alakítanak ki. A szövegek úgy élnek, mint bármely más — irodalmi vagy zenei — művelődési elem. Mint ezek, maguk is érintkezés során jutnak tovább, honosodnak meg más és más társadalmi környezetben. A liturgikus szövegek egyezése oly kulturális kapcsolatok jele, amelyek, logikus feltevés szerint, nem csak egyházi vonatkozásban állhattak fenn. Mivel az első magyarországi liturgikus szövegek nem a szomszédos német terület, hanem a távolibb Franciaország szövegeivel va,nnak rokonságban, ennek a ténynek a feltárása a korai magyar—francia összeköttetések mellett szól bizonyíték gyanánt. Oly korban, amelyből kevés emlék maradt fenn, az egyébként csak feltevésszerű kapcsolatot a szövegegyezés alkalmas bizonyossá tenni. A történettudománynak a közélettel öszszeforrottságát tanúsítja, hogy a megállapítást akkor bontakoztatta ki mint érvet a magyar kutatás, amidőn a német kulturális fölény elhárítása érdekében szükségesnek látszott igazolni, hogy önállóságunkat mindenkor megőriztük és nem legközelebbi szomszédunk behatolásának következménye, tanítómesteri szerepének eredménye művelődésünk fejlődése. Az osztrák tudományosságnak, mivel népének kulturális önállóságát elfogult kutatás nem vonta kétségbe, nem kellett ily összefüggéseket felismernie. Az önvédelemre kényszerültség volt a feltétele, hogy a jelenség fontosságát a magyar tudomány megértse. Lhotsky munkája, minden alapossága és artisztikus jellege ellenére, csak kiindulópontul szolgálhat számunkra. Annak azonban, hogy valóban ösztönzést merítsenek belőle tudományágunk művelői, éppen itt volna az ideje. Mályusz Elemér BÓNIS GYÖRGY DIE ENTWICKLUNG DER GEISTLICHEN GERICHTSBARKEIT IN UNGARN VOR 1526. Zeitschrift der Savigny Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonistische Abteilung XLIX. Klny. Weimar 1963. 174—235. 1. EINFLÜSSE DES RÖMISCHEN RECHTS UV UNGARN Ius romanum Medii Aevi. Pars V. 10. Mediolani 1964. 113 1. (Az egyházi bíráskodás fejlődése Magyarországon 1526 előtt. — A római jog hatása Magyarországon) A magyar jogtudomány már igen régen, Werbőczy és Kitonich óta tisztában volt azzal, hogy a hazai jogfejlődésre a római és az általa befolyásolt kánonjog bizonyos hatást gyakorolt. A hatás pontos mibenléte, mértéke, a hatás eredete azonban egy-két részletkérdést leszámítva nem talált összefoglalásra. Pedig ez a szűkebb értelemben vett jogtörténeten kívül a történeti segédtudományok számára — főleg a hivataltörténet vonatkozásában — hasznos tanulságokkal szolgált volna. Kumorovitz és Gerics József több tanulmánya erre bizonyságul szolgál. Ezt az összefoglalás! hiányt pótolja most Bónis két, nagyjából egy időben megjelent hasznos tanulmánya. A két — eddig csak németül megjelent (remélhetőleg egyszer magyar kiadásuk is lesz!) — munka összefoglalja az eddig elszórtan megjelent értekezések eredményeit, és több helyen, levéltári forrásokra támaszkodva, teljesen új megállapításokat tesz. Mindkét munka évszázados bontásban, a századon belül nagyjából azonos rendben fejti
