Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.
Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 31 valóan új helyzet volt. Az új főszolgabírók ugyanis személyükben még csak kevéssé képviselték a munkás-paraszt forradalmi demokratikus hatalmat; származásuk, társadalmi tudatuk, esetleg — bár kisebb mértékben — osztályérdekük is a régi osztályuralmi formákhoz húzták őket; s ha többségükben megértették is a kialakult változásokat, de csaknem kizárt, hogy azokkal mindenben egyet is értettek volna. Mégis: az iratok arról győznek meg, hogy legtöbben a kötelességüket, akár a hivatali eskü komoly értelmezése miatt, akár lelkiismereti vagy becsületbeli állásfoglalás folytán, akár félelemből, az esetek legnagyobb részében kielégítően teljesítették. S ha voltak is — mert voltak! — kivételek, ezeket hamar elsöpörte az élet, és a politikai hatalom demokratikus irányú erősödése. A fenti értékelésnél azonban föltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az 1944/1945 fordulóján néphatalmi szervek által választott főszolgabírók legnagyobb része nem volt azonos a felszabadulás előtt működött főszolgabírókkal, hogy az első „helycsere" mindjárt a felszabadulás után bekövetkezett. De ez sem oldotta meg a személyi kérdéseket csupán addig a határig, amilyen mértékben és ameddig új embereket állított a régi helyekre. Ezek az új emberek sokszor idegen területről kerültek egy-egy járás élére, sokszor a kisebb beosztású apparátusból nyertek kiválasztást, mintegy „kiemelést", és egészen ritka kivételként képviselték származásuk szerint is a proletariátust vagy a dolgozó parasztságot. Ez a helyzet nyilván megváltozott akkor, amikor a politikai fejlődés által támasztott igények már túlnőttek az egyszerű antifasizmuson és kezdtek átfejlődni a tőkés kizsákmányolás erőteljes korlátozásába, sőt egyes vonatkozásokban antikapitalista törekvésekbe is. Ebben a helyzetben, 1945 tavaszától kezdve, a főszolgabírók legnagyobb részét már le kellett váltani annak ellenére, hogy kinevezésük alkalmával ilyen beosztásban már maguk is nagyobb részt új emberek voltak. Politikai magatartásukat azonban egyelőre a főispán személyes irányító tevékenysége is a demokratikus fejlődés igenlése irányában befolyásolta. A vármegyei tiszti értekezleteken 1944. december 10-15 körül hangzott el az alispáni teendőket ellátó vármegyei főjegyző részéről, hogy a főszolgabírók „a széles néptömegekkel való megértés és együttműködés gondolatát tartsák állandóan szem előtt..." „Különös gond fordítandó arra, hogy a nép egyes rétegei között harmonikus együttélés váljék lehetővé.. , ,m Ez az együttélés természetesen nem az ellenséges csoportokkal való együttműködést jelentette, hanem a demokratikus pártokkal való szoros kapcsolatot, a népfrontpolitika szabad érvényesülésének biztosítását. Hozzájárult a közvetlenül a felszabadulás utáni helyzet igenléséhez az a" körülmény is, hogy az elmenekült régiek helyén az új főszolgabírók általában a tisztviselői kar fia'talabb jószándékú tagjaiból kerültek ki. Az első járási vezetők általában 30—35 év közöttiek voltak kezdetben és származásuk szerint sem tartoztak a volt uralkodó osztályhoz. A derecskéi főszolgabíró pl. 1944 novemberében mindössze 24 éves volt. 86 Egy másik mozzanat szintén döntően befolyásolta politikai fejlődésük irányát. Hivatali kötelességből ugyanis szoros kapcsolatot kellett tartaniok a 85 DÁL, Levelezés, 1944. dec. 15. 86 DÁL, Fp. közig., 192/1944.
