Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében -^ 23 A nyugat-bihar megyei önálló megyei közigazgatás megszervezése a szovjet katonai parancsnokság kezdeményezésére történt. A berettyóújfalui főszolgabíró november 24-én értesítette az elöljáróságokat, hogy a megye „újjászervezésével, a magán, a gazdasági s a közigazgatási élet újból való megindításával a Vármegyei Katonai Parancsnokság és a nép bizalma dr. Zöld Sándor főispán urat bízta meg." Ugyanakkor bejelentette, hogy a közigazgatási tevékenység „járásunkban már megindult", a többi járás megszervezése „már folyamatban ban". (Egyidejűleg intézkedett az adókivetési bizottságoknak érdekképviseleti alapon való megalakításáról.)

51 Zöld Sándor személyében az MKP képviselője került a főispáni tisztségre. Nagy agilitással és helyes politikai érzékkel a demokratikus kormányzás módszerei iránt látott hozzá a különböző megyei hivatalok megszervezéséhez. Feladatát megnehezítette az a körülmény, hogy a leendő berettyóújfalui alispáni hivatalban kezdetben egyetlen tisztségviselő sem volt található, maga az alispán is Nagyváradon volt. Emiatt, úgy látszik, eleinte a különböző hivatalok és önkormányzati szervek megszervezéséig a berettyóújfalui főszolgabíró az egész megyére kiterjedő illetékességgel intézkedett. Egyébként az egész szervezőmunkát magának a főispánnak kellett elvégeznie. Ráadásul megfelelő testületi szerv sem volt a megye központi irányítására, miután a korábbi törvényhatósági bizottság teljesen szétesett és a további választásokig már csak a megye kettéoszlása miatt is jogköre különben is érvénytelenné vált. A főispán mellett így nem állt semmiféle szervezett erő, egyedül a szovjet katonai parancsnokság támogatta. Emiatt a központi apparátust magának a főispánnak kellett — a baloldali erők összefogásával, főleg személyes ismeretség alapján — kialakítania. Ugyanezt kellett tennie a főszolgabírói állások betöltése során, míg a jegyzői állásokat (mint később látni fogjuk) már csak javaslatok alapján tölthette be. Az így a hatalom gyakorlásába bevont baloldali egyének, akik később csoportokat alkottak, majd párttá szerveződtek, segítettek megállapítani az első teendőket, terjesztettek elő különböző indítványokat. Mindezeket összefogva tette meg első intézkedéseit a főispán, akár az adóbeszedési bizottság összeállításáról, akár a politikai mozgalom támogatásáról volt szó. Zöld Sándor e tisztséget december 22-ig látta el, amikor az új kormány államtitkára lett. Utódjává átmenetileg még ő maga Potzner Gyulát nevezte ki.

32 A szovjet katonai parancsnokság által megbízott főispánt és átmeneti utódját Erdélyi Károly követte, akit 1945. január 4-én már a kormány nevezett ki, s aki tisztségét még aznap elfoglalta. A megszerveződő új főispáni hivatal első ügyirata 1944. november 19-én kelt, nyilvánvaló tehát, hogy ténylegesen a főispán akkor lépett szolgálatba. Ha korábban megkapta volna kinevezését, tevékenysége elsősorban szervező tárgyalásokban érvényesült, nem a hivatali ügyintézésben. Néhány nap leforgása alatt egymás után bízta meg a főszolgabírákat és a községi vezető jegyzőket. De mindenekelőtt a megye központi szolgálatát szervezte meg, hogy a további intézkedések irányítása területén ne legyen fennakadás. A központi szolgálat vezető tisztségviselőit, mint a számvevőségi főnököt, a főügyészt, a vármegyei főjegyzőt stb. azonnali hatállyal kinevezte. 51 DÁL, Berettyóújfalui fszb., 40/1944. nov. 24. 52 DÁL, Fp. közig., 1/1944., és Ai.

f 228/1944.