Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Kumorovitz L. Bernát: A magyar közép- és nagycímer kialakulása / 209–234. o.

A magyar közép- és nagycímet kialakulása 217 királyi felség bírói pecsétjéről intézkedik, 45 az 1609:73. te. az aranybulla és a kettőspecsét használatát szabályozza, 46 az 1741:10. te. az esztergomi érsek őrizetében levő felségi (kettős) pecsétről, 47 az 1741:19. te. pedig a királyi ok­levelek kiállítási módjáról rendelkezik. 48 A címerről, mint említettük, az 1550:48. te. intézkedik első ízben olyformán, hogy a pénzeken a magyar cí­mert a birodalmi sas mellére kell helyezni, 49 s ezt írja elő az 1723:98. artikulus is az akkor felállított helytartótanács pecsétjével kapcsolatban. 50 Ezekből a helyekből s az oklevelek pecsételési formulájából 31 azt a következtetést vonja le a kancellária, hogy a magyar királyi cím s vele egyező pecsét nálunk em­beremlékezetet meghaladó idő óta vian használatban, a magyar (kis)címer pedig a királyi pecséteknek elválaszthatatlan alkatrésze, mert helyét törvény j biztosítja. Az első nagyobb szabású címerrendezés, melynek vitaanyagát 1780-ban II. József és 1790-ben II. Lipót trónralépésekor, majd II. Ferenc idejében az osztrák császári cím felvételekor (1804) és a német—római császári cím letéte­lekor (1806) a magyar kancellária felhasználta, 1765 és 1769 között folyt le. Kaunitz herceg 52 1765. december 27-én arról értesítette a magyar kancelláriát, hogy a királynő férjének: Ferenc császárnak elhunytával a Lotharingiai-háznak reá háramló« cí- ­meit és címereit osztrák címeivel és címereivel kívánja egyesíteni, s rendeletéhez cím- és címtervezetet is csatolt azzal, hogy e szerint alakítsák át a magyar királyi pecséteket is. 58 A magyar kancellár 1766. január 7-én a következő megjegyzéseket 54 tette a rendelettel kapcsolatban: 1. A tervezetben nem szerepel a magyar király „apostoli" címe. Mivel felvételét Mária Terézia már 1758 októberében elrendelte, további mellőzése nem történhet a szentkorona sérelme nélkül. 2. A magyar királyoknak igényük (praetensiójuk) van Ráma, Szerbia, Galícia, Lodo­méria, Kunország és Bulgária királyságaira, privilégiumaikban pedig mindig is használták e hat ország királyi címét, elhagyásuk tehát szintén sérelmes. 3. A tervezett nagycímben a királynő Erdély nagyfejedelmeként (Magna Princeps Transylvaniae) szerepel. Ez, mint új cím, ugyancsak sérelmes a koronára azért, mert Erdély sohasem volt tartománya, hanem, a megyékhez hasonlóan, szerves része az országnak. Ezt a kapcsolatot fejezi ki az 1741: 18. artikulus is, amely világosan kimondja, hogy Erdély a szentkoronához tartozik, s a magyar királyok mint ilyent birtokolják és kormányozzák. A pecsétekre s a magyar címerre vonatkozólag a kancellár észrevételei ezek: 1. Amióta az Ausztriai Ház tagjai a magyar trónon ülnek, királyi pecsétjeiken Ma­gyarország címerének mindig a birodalmi sas szívén volt a helye, ezért a jövőben is ott kell 45 . . . sigillum iuridicum regiae maiestatis. 46 Illés i. m. 56. 1. 47 Accidit. .. forma dupplicis sigilli, quo archiepiscopi Strigonienses virtute articuli 10 : 1741. utuntUT; in huius parte una ad demonstrandam regiam Monarchiáé absolutae dignitatem exhibetur rex in throno considens, in alia verő parte aquila inseriptís pectori ínsignibus regni Hungáriáé. O. L. M. Kanc. Őrig. Ref. 1769. 607. (A kancellár megjegyzései.) 48 ... ut donationes ét annales litterae antiquo legali stiío normaque ab antiquo con­sueta per regiam cancellariam Hungarico-Aulicam expediantur. 49 Ld. a 41. sz. jegyzetet. 50 Consilium utatur sigillo suae maiestatis Caesareo-Regiae cum circumferentia aquilae Ín medio autem insignibus regni; prouti hoc in aliis quoque regnis et prövinciis hereditarüs omni tempore usitatum fűit. 51 Sub maiori sigillo nostro, quo ut rex Hungáriáé utimur . . . 52 Birodalmi titkoskancellár. 53 O. L. M. Kanc. Őrig. Ref. 1769. 607. — A Kaunitz-féle szöveg hiányzik az aktából, tartalma azonban a magyar kancellár (gr. Eszterházy Ferenc) válaszából (Observationes) kivehető. 54 Gr. Eszterházy Ferenc megjegyzései az 53. jegyzetben id. akta mellékleteként is sze­repelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents