Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Kumorovitz L. Bernát: A magyar közép- és nagycímer kialakulása / 209–234. o.

216 Kumorovitz L. Bernát 3. A magyar közép- és nagycímer második változata tehát a XVIII. és XIX. század fordulóján, a kiscímernek a kapcsolt részek és az egykori magyar hűbéres tartományok címereinek a korábbi címergyűrűből való kivonásából és több egymásra helyezett címerpajzsban való összekapcsolásából alakult ki. A középcímer (formailag) II. József, a nagycímer pedig II. Lipót pecsétjein jelenik meg készen. Ezóta a középcímer az anyaországot kapcsolt részeivel, a nagycímer pedig az anyaországot kapcsolt részeivel és egykori tartományaival együtt képviseli. Az a heraldikai játék azonban, amely a (kétféle) magyar közép- és nagycímert kialakította, nem volt sérelem nélkül való, mert alakulásuk során az anyaország címere eltörpült,

38 vagy idegen címereknek ráhelyezése miatt eltorzult,

39 néha pedig a főhelyről kiszorulva Magyarországot Ausztria tartományaként tüntette fel.

40 A történeti és közjogi elveknek megfelelő és önálló közép- és nagycímernek a megszerkesztése, s a kiscímer illő helyének a biztosítása tehát politikai küzdelemmel is járt. Védekezni kellett a habsburgi birodalomba való beolvasztási kísérletekkel szemben, a címerrel kapcsolatban pedig ki kellett térni a közös címer elfogadása elől; meg kellett akadályozni a magyar közép- és nagycímer felbontását és elemeinek a birodalmi címerek között való elkeveredését. A küzdelem nyomai már I. Ferdinánd korában kezdenek mutatkozni. Az 1550:48. te. 3. §-a például azt rendeli, hogy az ország régi szokása szerint a magyar pénzek előlapját a Madonna, a hátlapot pedig a felség vagy mellén a magyar címert tartó sas képével kell veretni.

41 A pénzek mellett kettőspecsétje hátlapján is a német—római sas szívére helyezett magyar kiscímert látjuk

42 (2. kép), de a régihez képest fordított elrendezésben: hasított pajzsának jobb oldalán van a kettőskereszt, a balban pedig a vágásos címer.

43 Mivel Rudolf óta már újból elöl látjuk a vágásokat, a kettőskeresztet pedig a címerpajzs második helyén, feltételezhető, hogy a helyesbítés magyar kívánságra történt. A későbbi címerrendezések során (1769, 1804) a magyar kancellária a Hármaskönyvre és a magyar királyi pecsét- és címerhasználatot szabályozó törvényekre hivatkozik. Werbőczy szerint a pecsét kétféle: hiteles és nem hiteles. Hiteles (authentikus) például az uralkodó pecsétje.

44 Az 1507:4. te. a 38 Ld. például Mária Terézia 3. nagypecsétjének hátlapját. (7. kép) Akad. pfgy. 172. sz. 39 Ld. például I. Lipót nagy titkos-pecsétjét. Akad. pfgy. 160. sz. Itt a magyar kiscímerre az osztrák pólyát helyezték. Képe még: Századok 50 (1916) 16—17. 1. k. 23. sz.; Turul 35 (1917) 28. 1., 21. sz. 40 Ld. például II. József császári nagy titkos-pecsétjét. Akad. pfgy. 196. sz. — Illés l m. 25. 1. 41 ... ab altera parte... imaginem B. virg. Mariae de veteri more Ungariae . . . vei ali<juam (aquilam!), ín cuius medio Ungariae insignia sint insculpta . .. excudi faciat. 42 Ld. az 1. §-t. 43 A kiscímernek ezt az elrendezését úgy magyarázhatjuk, hogy I. Ferdinánd a kettőskeresztet államcímernek tekintette, s ezért a családi vágásos címerrel szemben a hasított címerpajzs előkelőbb felére helyezte. Erre vall az a körülmény is, hogy ő és utódai III. Károlyig bezárólag, kisebb pecsétjeiken, a magyar vágásos címernek s a házi és német—osztrák tartományi címereknek a kombinációit alkalmazták, a kettőskeresztet ellenben nem. — Kaunitz — az apostoli királyság kifejezésére — szívpajzsban egyedül akarja szerepeltetni a kettőskeresztet. Országos Levéltár, Magyar Kancelláriai Levéltár (a továbbiakban: O. L. M. Kanc.) Őrig. Ref. 1769. 607. (A kancellár megjegyzései.) 44 Kolozsvári S.—Óvári K.: Werbőczy István Hármaskönyve. Budapest 1897. 244. 1. •