Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 19 zatait

32

), s ilyen módon a közigazgatási szervek munkájának megindulása, illetve az ezt szabályozó kormányrendelet után a bizottságoknak közigazgatási vonatkozásban nem sikerült is eredményt elérniök, — kétségtelenül megállapítható, hogy ilyen irányú kezdeményezésekben is alapvetően a forradalmi demokratizmus továbbfejlesztésére irányuló törekvéseik játszottak szerepet.

33 A nemzeti bizottságok azonban még ezután is nagy jelentőséggel bírtak, főleg az 1945 tavaszától megszerveződő különböző népi bizottságok megalakításánál, amelyek elsősorban gazdaságpolitikai feladatok megoldását vállalták. Ezek a népi bizottságok a forradalmi haladás eszközeinek tekinthetők, s legtöbbjükben határozottan a kommunisták irányító elképzelései érvényesültek. Különösen megmutatkozott ez azokban a küzdelmekben, amelyeket az úri birtokok felosztása céljából aT^özségekben folytattak. Általános érvényű megfigyelés eredménye annak megállapítása, hogy „a népi demokráciákban a II. világháború során . .. kifejlődtek a népfront jellegű társadalmi szervek", mélyek egyes országokban államhatalmi szervekké alakultak át. Ha nálunk ez a folyamat nem is így játszódott le,

34 a nemzeti bizottságok mégis „a szétzúzott államgépezet helyére lépve, állami feladatokat, társadalmi mozgósítás után megoldva, megteremtették az új népi államhatalom és igazgatás alapjait"

35 — állapította meg találóan Balogh. Bihar megyében — a 14/1945. ME. sz. rendeletre támaszkodva — 1945. január 23-án rendelte el az alispán a népi szervek helyzetének rendezését;

36 a tavaszi hónapokban egymás után születtek meg a különböző kormányrendeletek, melyek szabályozták az egyes bizottságok, tanácsok és más népi szervek megalakításának módjait,

37 (közöttük a földigénylő, a termelési, a közellátási, a közegészségügyi, a szociálpolitikai, a szabadművelődési bizottságokét is), habár ezeknek legnagyobb része már a kormányrendeletek előtt tevékenységet fejtett ki. Nyugodtan megállapítható, hogy a rendeletek — legalábbis a Tiszántúlon — már .1—2 hónapi késéssel inkább csak rögzítették és szentesítették a tényleges állapotokat, a forradalmi jogrendet. b) A megyei önkormányzati igazgatás A felszabadulás új helyzetet teremtett az állami és megyei feladatok ellátásában. A tiszavidéki győzelmes hadműveletek már akkor lezajlottak, amikor az ország nagyobb része még a fasizmus örjöngésétől szenvedett. S bár a fasiszta államhatalom illetékessége e vidékekre már nem terjedt ki, mégis még a korábbi törvények és jogszabályok voltak érvényben. Amellett az első három hónapban semmiféle központi államhatalom sem működött, tekintve, hogy az Ideiglenes 32 DÁL, Derecske! N. B. jkv., 1944. dec. 26 és 1945. jan. 15. 33 Vö. mindezekre Fehér: Bihar 199., és Balázs: Nemzeti bíz. 218. old. 34 Lásd Beér: Tanács 6. old. 35 Balogh Sándor: A népi demokratikus forradalom néhány kérdéséről. Magyar Tudomány 1964. (Ezentúl = Balogh: Kérdések.) 695. old., és Ságvári Ágnes—Balogh Sándor: A népi demokratikus forradalom magyarországi győzelmének történetéhez. Századok 1963. (Ezentúl = Ságvári—Balogh.) 1327. old. 36 Vö. Fehér: Bihar 192. old. 37 Lásd ezekre Beér: Tanács 92—95. old. 2*