Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

18 Komotóczy György és igaz helyzet, s az 194 5 /46-os évek forradalmi átalakulásának még elvégzendő részletes vizsgálata bizonnyal adatszerűen is igazolja ezt a felfogást.

26 A nemzeti bizottságok hatáskörének és egyáltalán „munkakörének" ismertetésénél és értékelésénél nem járhatunk el sematikusan, egyszerűen abból a tételből kiindulva, hogy a bizottságok az államhatalom forradalmi szervei voltak. Más történeti helyzet alakult ki ugyanis ott, ahol a felszabadulás korábban, és más ott, ahol későbben következett be; más követeiményék álltak fenn a bizottságokkal szemben ott, ahol már a központi kormányhatalom megalakulása előtt megindult az élet, és mások ott, ahol csupán azután; ismét más a történeti talaj ott, ahol a forradalmi helyi erők spontán tömörülése idejekorán megkaphatta a helyes pártirányítást az MKP részéről, s ott, ahol a párt befolyása különböző okok folytán még nem érvényesülhetett. Nyilvánvaló, hogy ezeknek és még más összetevőknek (pl. a helyi közigazgatási apparátus demokratizmusának) együttes hatása alakította ki végül is a nemzeti bizottságok hatáskörének helyenként szélesebb vagy szűkebb voltát, ami mögött azonban mindvégig meg kell látnunk a demokratikus erőknek azt a politikai síkon mozgó küzdelmét is, amely a demokratikus fejlődés érdekében a bizottságokon belül folyt; ez a küzdelem a bizottságok külső munkájában kevésbé volt észlelhető, — határozatokban sokszor nem is jutott kifejezésre, csak a jegyzőkönyvi hozzászólásokban, nyilatkozatokban találhatjuk nyomát; több állásfoglalás a gyakorlatban nem is érvényesülhetett. A nemzeti bizottságok több irányú funkciójához tartozott a polgárőrség megszervezése, a helyi közigazgatási élet megindítása, a politikai igazolások ügye, a tavaszkor megszervezett termelési bizottságok megválasztása, de főként a földigénylő bizottságok megalakítása és támogatása, s bizonyos fokig — eleinte —• irányítása. Különböző kormányrendeletek kifejezetten előírták a nemzeti bizottságok közreműködését más népi bizottságokban, pl. a munkabér megállapítás, a bérviszályok, a szociálpolitikai kérdések, a hivatalok személyi javaslatai tárgyalásánál, igazolásoknál, népbíróságok felállításánál, a munkásellenőrzésnél, a földosztás előkészítésében stb." Érthető, ha ezekután a nemzeti bizottságok sokszor maguk sem voltak tisztában saját hatáskörükkel és helyzetükkel az újrainduló államigazgatási rendszerben, s emiatt magukat nem egyszer közigazgatási, tehát hivatali szervnek tekintették. S ha ebben a szellemben kiadott határozataikat hatásköri túllépés miatt a megyei hatóság sorra vissza is küldötte (pl. a mezősasi,

28 ujirázi,

29 biharnagybajomi

30

"

31 bizottságoknak a közalkalmazottak illetményeit csökkenteni kívánó, vagy a derecskéi NB-nek az elöljáróságot fakitermelésre utasító határo29 Vö. Balázs: Népmozgalom 81. old-, valamint Balázs: Forradalom 154. old., amely eltér az általunk ismertetett felfogástól. Lásd továbbá Balázs: Népmozgalom 7. old., Laczkó: Démocratie tartalma azt a felfogást alakította ki már korábban, amelyről a fentiekben szó volt. 27 Sokágú tevékenységüket részletesen ismertették Balázs: Pest vm. 248. old., valamint Balázs: Népmozgalom 140. old., és Szabó Bálint: A felszabadulás utáni forradalmi átalakulás forradalmi jellege és szakaszai hazánkban. Párttörténeti Közlemények 1960: 1—2. sz. (Ezentúl = Szabó: Felszabadulás) 56. old. 28 DÁL, Mezősasi N. B. jkv. az Ai. 253/1945. sz. a. 20 DÁL, Ai., 253/1945. 30 Uo. 464/1945. 31 Uo. 749/1945.