Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archivni Časopis, R. 1963–1964. / 184–186. o.
184 Folyóiratszemle GOTTFRIED BÖRNERT a népi tulajdonban lévő vállalatokból alakult trösztök irattárosi munkájáról adnak számot. — ELISABETH TEUBNER az államigazgatási és népgazdasági központi szervek irattárainak feladatait foglalja össze, különös tekintettel az iratanyag nyilvántartására (segédletek) és selejtezésére. — ULRICH HESS az 1871—1917 közti türingiai munkásmozgalmak forrásanyagát ismerteti. — JOSEF HARTMANN és RUDOLF ENGELHART a pro veniencia elvnek középkori okleveles anyagon való alkalmazása problémáiról írnak. — GOTTFRIED DOHME az ún. Bar-féle elvvel kapcsolatos gondolatait adja elő. Bar-féle elvnek nevezve gúnyos értelemben Bär módszerét, mint olyan „rendezési elvet", ahol semmiféle elvről nem beszélhetünk, ahol az anyag csoportosítása önkényes, logikátlan. — HUGO CORDSHAGEN a schwerini Landeshauptarchiv egyik újabban berendezett fiókjának felszereléséről és működéséről tájékoztat. — No 4.: A szerkesztőségi cikk az NDK állami levéltáraiban működő szocializmus-kori osztályok feladatait összegezi, egy ezzel foglalkozó értekezlet, anyaga alapján. — HANS JOACHIM SCHRECKENBACH a szocializmus-kori osztályok tagolására ad gyakorlati tanácsot. — INGRID KOPPELOW az NDK szocialista mezőgazdaságának iratkezelési problémáiról tájékoztat. — GERHARD SCHMID a levéltári gyűjtemény fogalmának meghatározására törekszik, J. St. Brather egyik korábbi formulájával vitatkozva. — HELLMUT RADEMACHER a múzeumi gyűjtemény és a levéltári gyűjtemény fogalmi elhatárolására tesz kísérletet. HERBERT EWE a városi levéltárak legújabbkori gyűjteményeinek problémáiról ír. — N° 5.: A szerkesztőségi cikk az NDK állami levéltárügye mint a munkás-paraszthatalom vívmánya címen az újabb feladatok közt a levéltártörténet és általában a levéltártudomány elmélyültebb művelésének fontosságát hangsúlyozza. — EBERHARD SCHETELICH a körzeti, városi és üzemi levéltárak munkájának megszervezéséről tájékoztat. — HANS EBERHARD a szocializmus korszakában keletkezett iratanyag feldolgozásának perspektíváit foglalja össze — WOLFGANG MERKER a legújabbkori állagok kiegészítésének elvileg megalapozottabb megszervezésére ad tanácsokat. — GÜNTER MÜLLER a Levéltári Igazgatóságon működő selejtezési „kutatócsoport" vezetője konkrét javaslatot tesz a levéltáron kívüli selejtezések jobb megszervezésére (iratképző szervtípusok jegyzékei, stb.). — BOTHO BRACHMANN a hivatalok írásbeli ügyvitelét kritizálja a levéltáros álláspontjáról. — HEINZ SCHUMANN a szocializmus korszakában keletkezett állagok selejtezésének kérdéseivel foglalkozik. — ALFRED SCHLEGEL a levéltári technika perspektíváit elemzi. — N° 6.: A szerkesztőségi cikk a Levéltári Igazgatóság tudományos ülésszakán elhangzott előadásokat ismerteti. Az ülésszak tárgya, a feudalizmus és a kapitalizmus korszakában keletkezett iratanyag feldolgozása. — RUDOLF DIEZEL a szocializmus korszakában keletkező iratanyag leltározásának (a Findbuchok összeállításának) egyes kérdéseivel, főleg a bevezető szerkesztésével foglalkozik. — LISELOTT ENDERS a brandenburgi Landeshauptarchiv állagjegyzékelésének problémáival ismertet meg. — MÉTA KOHNKE a Központi Levéltár (DZA) merseburgi részlegében „pertinencia szerint rendezett" állagokról tájékoztat. — KARLHEINZ BLASCHKE a lyukkártyák levéltári alkalmazását vizsgálja, a drezdai Landeshauptarchiv tapasztalatai alapján. — Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik a türingiai Landeshauptarchiv (Weimar) tapasztalatai alapján HANS HERZ. — ALFRED SCHLEGEL egy bizonyos filmtípus (ún. Deko-Kino-Positivfilms Typ 1255 S) alkalmazásáról ír. — Valamennyi szám végén átlag egy-két oldalas beszámolókat olvashatunk tudományos konferenciákról, valamint egyéb levéltári vonatkozású eseményekről. Ismertetésre kerülnek német és külföldi szakkönyvek, köztük a magyar levéltári kiadványok is. ARCHIVNI CASOPES. Vydává Archivny Správa Ministerstvo Vnitra. Praha, — R. 1963. Öyi.: ZDENEK SAMBERGER a Csehszlovák Kommunista Párt 12. Kongresszusa és a csehszlovák levéltárak feladatai címen rámutat a kongresszusi határozatok által megszabott újabb tennivalókra. — FRANTISEK CIGÁNEK— MARIE VOSKOVÁ az üzemi irattárak kezeléséről és jobb megőrzéséről írnak. — RUDOLF ZUBER a szudétavidéki Jesenik és környékén levő helységek levéltárairól és ügyviteléről tájékoztat. — KAREL JISKRA a levéltári raktárak kondicionálására, elsősorban a légnedvesség szaabályozására ad tanácsokat. — JOSEF HANZAL a csehországi főúri levéltárak rendezési elveit ismerteti — különös tekintettel a múlt századi rendezésekre. — JIRI RADiMSKy a Liechtenstein hercegi nemzetség egykori cseh- és morvaországi birtokaival kapcsolatban keletkezett levéltári anyagot mutatja be. — C. 2.: JINDRICH RUZICKA A levéltári anyag felhasználása a történettudomány számára címen a történészek és levéltárosok fokozottabb együttműködésére tesz javaslatot. — Ivo PLECHÁCEK az. állami takarékpénztárak levéltárügyét ismerteti. — VLADIMÍR SPÁCIL az olomouci (Olmütz) római katolikus érsekséghez tartozó plébániák levéltárairól és azok kutathatóságáról ír. — JOSEP NUHLICEK a levéltáros és iratrestaurátor együttműködéséről mondja el
