Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archives et Bibliotheques de Belgique, Tom. XXXIV–XXXV. (1963) / 182 - Bélay Vilmos: Archivmitteilungen, Jg. XIII–XIV. (1963–1964) / 182–184. o.

182 Folyóiratszemle ARCHIVE» ET BIBLIOTHEQUES DE BELGIQUE. Revue semestrielle de V

Association des Archivistes et Bibliothécaires. Bruxelles. (1963) Tom. XXXIV.: FRANK J. SMOLAR a. clevelandi egyetem tanára angol nyelven ismerteti Flandria 16—18. századi, Déí-AmerikáVal folytatott kereskedésének ama forrásait, amelyek az antwerpeni levéltárban találhatók. — Egy szerző megnevezése nélküli cikk egy vallon származású, 17. században élt spanyol zeneszerző, Matheo Romero életére vonatkozó spanyol levéltári anyagról számol be, illetve közli eredeti spanyol nyelven a rá vonatkozó forrásanyagot. — Egy flamand nyelvű cikk egy brüggei kolostor 14—16. századi történetéről ír. — Kisebb közlemények olvashatók még részben francia, részben flamand nyelven a következő témákra vonatkozólag: egyik apátság halotti rotulusai, az aranygyapjas rendre vonatkozó ismeretlen források, a németalföldi rendi gyűlés eddig kiadatlan forrásanyaga, a belga tartomány levéltáráról Kaunitz kancellár által írt jelentés (1773). -^ Tom. XXXV. FERNAND REMY a modern könyvtártan egyik múltszázadi előfutárjárói, Martin Schrettinger bajor könyvtárosról emlékezik meg. — EMIL VANDEWOUDE II. Lipót belga király kabinetirodája főnökének a királyhoz intézett jelentéseit köíli. A levélírónak fontos szerepe volt Kongó megszerzésében. — LILIANE WELLENS — DE DONDER a Belga Királyi Akadémia egykori főtitkárának, Adolphe Queteletnek leveleit publikálja. — A. SCHOUTET Brügge város levéltárát mutatja be, flamand nyelven. — J. VERBEEMEN a Kopasz Károly nyugati frank és Német Lajos keleti frank király közt 870-ben megkötött meerseni béke által megvont országhatár jelentőségéről ír, különös tekintettel ennek egyházszervezési következményeire. — R. WELLENS a bethleemi apátság régi (13—18. századi) levéltárát mutatja be, — PL. LEFÉVRE a bruxellesi nyilvános könyvtár felállítására vonatkozó 1781. évi tervet közli, —• J. DE LAUNOIS egy múlt századi belga akadémikus olaszországi útinaplóját ismerteti. — H. WATELET a családi tulajdonban levő vállalatok rendezásáre ad szkémát, — E. VAN GRIEKEN az antwerpeni egyetem egykori tanárának, Theodore Heysenek tudományos munkásságát méltatja. — A folyóirat valamennyi füzetének mintegy negyed részét a belga levéltárosok társulatának hírei, ülési jegyzőkönyvei töltik ki. Könyves folyóiratismertetés nem jelenik meg minden számban. Belga szakkönyveken kívül néhány amerikai, francia és nyugatnémet mű ismertetését találjuk a fentebb ismertetett füzetekben. ARCHIVMITTEILUNGEN. Zeitschrift für Theorie und Praxis des Archivwesens herausgegeben von der Staatlichen Archivverwaltung der DDR. Berlin. — Jg. XIII. (1963) N° 1.: EBERHARD SCHETELICH és BOTHO BRACHMANN a Szovjetunióban tett tanulmányútjukról számolnak be. Cikkükben részletesen ismertetik a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja szervezetét, a levéltárak munkásságát és cikkük végén lexikonszerű összeállításban magyarázzák meg a leggyakrabban használt szovjet levéltári szakkifejezéseket. — WOLFGANG MERKER a'Német Központi Levéltár (DZA, Potsdam) III. osztályának feladatairól szólva elsősorban az 1945 után keletkezett iratanyag selejtezési problémáiról szól. — Több cikk tudósít egyegy német levéltár vagy egy-egy fond anyagáról, bizonyos téma feldolgozása szempontjából. Ezek közül megemlítjük KARL HÖHNEL cikkét: a munkásmozgalom politikai-morális ereje a lipcsei rendőrparancsnokság („Polizei präsidium") anyaga tükrében. — PETER JOACHIM RAKOW az 1849—1945 közti mecklenburgi iskolapolitikát ismerteti a schwerini Landeshauptarchiv anyaga alapján; — JOACHIM LEHMANN a porosz kormánynak a munkásmozgalmi és polgári radikalizmus ellen 1933—1945 közt foganatosított rendszabályairól ír. — FRIEDRICH KATZ a német levéltáraknak Mexikó történetére vonatkozó anyagát mutatja be, — HERMANN SCHREYER a levéltári munkabeszámolók készítésére ad tanácsot. — No 2.: A szerkesztőségi cikk azokra a feladatokra mutat rá, amelyek a Német Szocialista Egységpárt VI. Kongreszszusának határozatai nyomán a levéltárakra hárulnak. — HANS STEPHAN BRATHER a háborús gazdálkodásban alkalmazott kényszermunkáról ír, a nürnbergi űn. „Wilhelmstrasse-per" anyaga alapján. — HELGA FIECHTNER az Auto-Union konszernnek a II. világháború előkészítésében játszott szerepét világítja meg a lipcsei Landesarchiv anyaga alapján. — ROLF SCHAUER a drezdai körzeti rendőrparancsriokság iratanyagának a munkásmozgalom tanulmányozása szempontjából való jelentőségét méltatja,- — GERHARD SCHMIDT a német—csehszlovák kapcsolatok történetének azokat a forrásait mutatja be, amelyek a drezdai Landeshauptarchivban találhatók. —• HENRIK BECKER a lyukkártyák levéltári alkalmazására ad gyakorlati tanácsokat. Amint korábbi ismertetéseinkben is rámutattunk már, a német levéltarosokat foglalkoztatja ez a nálunk még kevés figyelemre méltatott probléma. — HARTMUT Ross az oranienbaumi (Anhalt) levéltár történetét és munkásságát ismerteti. — ALFRED SCHLEGEL az NDK állami levéltáraiban az 1962. év folyamán végzett biztonsági filmezés eredményéiről számol be. — E. WIDENKA közleménye a suhli körzet (Türingia) levéltárainak tevékenységéről ad tájékoztatást. — No 3.: A szerkesztőségi cikk Walter Ulbrichtot, a Német