Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archives et Bibliotheques de Belgique, Tom. XXXIV–XXXV. (1963) / 182 - Bélay Vilmos: Archivmitteilungen, Jg. XIII–XIV. (1963–1964) / 182–184. o.

Folyóiratszemle 183 Szocialista Egységpárt központi bizottsága első titkárát és az NDK Államtanácsa elnökét köszönti 70. születésnapja alkalmából. — Egy szerző megnevezése nélküli cikk az 1813/14. évi Napóleon elleni szabadságharcnak a Német Központi Levéltár (DZA) merseburgi részlegében található forrásanyagát ismerteti. — GERHARD SCHMID a weimari köztársaság politikai és társadalmi életének militarizálását vizsgálja a DZA egyes fondjainak tükrében. — HILDE HERRICHT az első világháború után a porosz fő- és középiskolákban működött marxista vagy radikális tanárok elleni rendszabályokat ismerteti. — CHRISTA CORDSHAGEN budapesti tanulmányútjáról számol be, különös tekintettel a magyarországi iratselejtezési rendeletekre és a levéltárak ellenőrző munkásságára. — JOACHIM WÄCHTER a greifswaldi Landesarchiv történetét és munkásságát vázolja. — RUDOLPH STRAUSS a karl-marx-stadti (Chemnitz) városi levéltár történetének egy fejezetét közli. — N° 4.: BOTHO BRACHMANN a folyó ügyvitelre ad módszertani tanácsokat (regisztratúra-típusok és formák, ügyiratok kialakítása, irattári rendszerek, irattári tervek). — CHRISTA CORDSHAGEN a meckíenburgi Landeshauptarchiv (Schwerin) egyes rendezési munkáiról számol be. — HANS HERZ a türingiai belügyminisztérium 1920—1945 közt keletkezett állagait elemzi. — GERHARD ENDERS a levéltári anyag — irattári anyag kettőssége problémáit vizsgálva H. St. Brathernek egy ugyanezen tárgyban írt cikkével vitázik. — GERHARD SCHMID folytatja az előző számban megkezdett cikkét az 1813/14. évi szabadságharcra vonatkozó forrásanyagról. — FRIDO METSK a bautzeni szorb „Kulturarchiv"-ot mutatja be. — ANNELIESE DÜSING a weimari városi levéltár 1945 utáni működéséről számol be, különös tekintettel arra, miként indult meg a világháború utáni békés jnunka. -— JV° 5.: A szerkesztőségi cikk a Német Demokratikus Köztársaság megerősítése és ezen belül a levéltárak szerepe címen a levéltárak előtt álló, megnövekedett feladatokra mutat rá. A füzet legterjedelmesebb, legjelentősebb cikke a Német Szocialista Egységpárt VI. Kongreszszusának határozatai és a levéltárak ezzel kapcsolatos feladatai címen felsorolja a tennivalókat. A megoldandó kérdések közt említi a levéltártudomány számos elméleti és módszertani problémáját, így többek közt a levéltártörténet és levéltári jog alaposabb művelését. HANS JOACHIM SCHRECKENBACH a Levéltári Igazgatóság és a körzeti levéltárak nyilvántartását mutatja be. — LISELOTT ENDERS az egykori brandenburgi választófejedelem „Kriegs- und Domänenkammer" nevű hivatala iratanyagának rendezési problámáiról ír. — REINER GROSS az 1856 előtt működött szász helyi hatóságok iratanyagát ismerteti a drezdai Landeshauptarchiv fondjai alapján. — WALTHER HAUPT Görlitz város levéltárának történetét adja elő röviden. — GÜNTER MÜLLER a budapesti Levéltáros Kerekasztal értekezletről számol be. — N° 6,: JOSEF HARTMANN az Anhalti Landeshauptarchiv (Magdeburg) munkásmozgalomtörténeti szempontból legjelentősebb fondjait, — HANS SIGISMUND GOLD az 1813/14. évi Napóleon-elleni szabadságharcra vonatkozó anyagot ismerteti. (Brandenburgi Landeshauptarchiv, Potsdam). — UDO DRÄGER ugyanazon szabadságharcnak a DZA merseburgi részlegében őrzött forrásanyagát mutatja be. DIETRICH PIETSCHMANN az igazságügyi vonatkozású fondok levéltári feldolgozásának tapasztalatait foglalja össze. — FRITZ HÖHER a műszaki rajzok felhasználásának módszereit ismerteti. — Jg. XIV. (1964) N° 1.: A szerkesztőségi cikk Otto Grotewohlt, az NDK minisztertanácsa elnökét köszönti 70. születésnapja alkalmából. — EBERHARD SCHETELICH az Archivmitteilungen c. folyóirat feladatait foglalja össze, különös tekintettel a Német Szocialista Egységpárt VI. Kongresszusának határozataira. Kiemeli, hogy a folyóirat szerény kezdetek után nemzetközi jelentőségű tudományos szakfolyóirattá vált, amely a levéltárosok szakmai képzésében is igen jelentékeny szerepet játszik. — ARMIN OSTROWSKI az üzemi irattárosok munkáját vizsgálja, amint az az üzemi újságokban tükröződik. — JOACHIM WÄCHTER a levéltári leltározás módszertanának továbbfejlesztését kívánja szolgálni, amikor a levéltári egységek címében előforduló hármas kategóriát elemzi: „erre és erre a kérdésre vonatkozik" — „erre és erre vonatkozó anyagot tartalmaz" és végül „erre és erre vonatkozó anyag is van benne". — JOSEF POLISENSKY a szlovák levéltárak német vonatkozású anyagára hívja fel a figyelmet (pl. a városok kereskedelmi kapcsolatai a német városokkal). — ERICH WOITINA a Német Szocialista Egységpárt levéltárügyéről ad tájékoztatást. — GEORG REITSCH a német szakszervezetek levéltárait és azok munkásságát ismerteti. — N° 2.: ARMIN OSTROWSKI az üzemi irattárosok munkaközösségeiről mint a szocialista kollektív munka példamutató szervezeteiről ír. — JAROMIR CHAROUS a csehszlovák levéltárosoknak azokról a tapasztalatairól számol be, amelyek a modern ügyvitel egyre növekvő. tömegű „irattermelésé"-vel kapcsolatosak. — FRIEDRICH BECK a Brandenburgi Landeshauptarchiv (Potsdam) rendszerezés^ állagkialakítási tapasztalatairól szól. — FRITZ WIEGAND az erfurti városi levéltár kutatószolgálatáról számol be. — Mint az előző évfolyamban., ebben a számban is olvashatunk összefoglaló beszámolót az NDK állami levéltárainak biztonsági filmezési munkájáról, ALFRED SCHLEGEL tollából. *— No 3.: HEINRICH BRUMME és.