Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archives, Vol. VI., No. 29–32. (1963–1964) / 181

Folyóiratszemle 181 furti városi levéltárat mutatja be. — Bd. 60. (1964): EDGAR KRAUSEN a bajorországi kolostorok „totenrotel" vagyis rotulus-gyűjteményeit ismerteti (elhalt rendtagok neveit tartalmazó jegyzékek, a 15—19. századból). — ERNST PITZ folytatja az előző számban megkezdett nagyterjedelmű értekezését az osnabrücki püspökség regisztratúrájáról. — WOLFGANG WANN a régi mainzi levéltárakat mutatja be: az érsekség, a székesfőkáptalan és több világi hatóság levéltárait. A cikk műfaját tekintve levéltártörténet. — P. KLEMENS WIESER a Német Lovagrend bécsi központi levéltáráról ad tájékoztatást. A cikk műfaját tekintve a mi útmutatónkhoz áll a legközelebb. — Rövidebb közleményben olvashatunk a berlini zsidó-polgárkönyvekről, az aurichi Alsószászországi Levéltárról és a detmoldi Északrajna—Veszfáliai levéltárról. — A folyóirat mindkét számának mintegy negyedrészét teszik ki a könyv- és folyóiratismertetések. Utóbbiak közt megtalálhatjuk a Levéltári Közlemények és Levéltári Szemle recenzióit is. ARCHIVES. The Journal of tbe British Records Association, London. (1963) Vol. VI. N° 29.: ROGER ELLIS az iratanyag technikai gondozására vonatkozó tapasztalatait, tanácsait közli, különös tekintettel a kisebb levéltárakat őrző magánosokra. — Ehhez kapcsolódik IVOR P. COLLIS, aki a kisebb levéltárak konzerválására vonatkozólag ad tanácsokat. — JOAN THIRSK a helytörténetírás eddig kevéssé kiaknázott forrásanyagára: a vidéki levéltárakban őrzött bizonyos iratféleségekre (végrendeletek, földesúri bíráskodási iratok stb.) hívja fel a figyelmet. — PETER L. PAYNE az üzemi levéltárak és a gazdaságtörténet címen skóciai vállalatok példáján mutatja be, hogy milyen értékes forrásanyaggal van dolgunk. — A folyóirat hagyományainak megfelelően egy-egy vidéki levéltárat ismertet minden számban. Ebben E. DORRIS MERCER a middlesexi grófság levéltárát mutatja be. — P. L. HULL egy cornwalli kereskedő testület középkori pecsétjeivel foglalkozik. — N° 30.: ALFRED WAGNER a két Németország levéltárügyét ismerteti. — E. L. G. STONES a középkori skóciai oklevelek egy jeles feldolgozójának, a múlt század második felében működött Joseph Bainnek munkásságáról ír. — MAURICE BOND a londoni parlament új irattári helyiségeit mutatja be. - — JE AN PRESTON a Huntington Könyvtár kézirattáráról ír, különös tekintettel az Anglia történetére nézve figyelemre méltó forrásanyagra. A mi fogalmaink szerint útmutatószerű ismertetés ez. — KENNETH DARWIN Északírország központi állami levéltárát ismerteti: történetét, illetékességi körét, az általa őrzött iratanyagot, az épületet és a felszerelést, a személyzetet, reference- és népművelési munkát, publikációs tevékenységét, genealógiai és végül gazdasági jellegű tájékoztatási munkáját. — (1964) N° 31.: A szerkesztőségi cikk a forráspublikációk kereskedelmi árának alakulása és ezzel kapcsolatban az efféle kiadványok rentabilitásának kérdésével foglalkozik. — I. H. JACOB az újabbkori igazságszolgáltatási (bírósági) iratok forrásértékét vizsgálja. — J. M. WALTON megjegyzéseket fűz bizonyos igazságügyi vonatkozású selejtezési előíráshoz. — A Levéltáros Társulat évi konferenciájának anyagából kiemeljük a fényképezés levéltári alkalmazásával és a vidéki levéltárosok munkájának perspektíváival foglalkozó referátumokat. — L. C. JOHNSON a brit szállítóüzemek (elsősorban a vasúttársaságok) levéltárainak tevékenységéről ad számot. — E. L. G. STONES folytatja az előző számban megkezdett cikkét a skót oklevelek kiváló leltározójáról, J. Bainről. — IRVINE E. GRAY a Nagy-Britannia helyi levéltárai sorozat keretében a gloucestershirei levéltárat mutatja be. — N° 32.: A szerkesztőségi cikk a történészek és a levéltárak kapcsolatával foglalkozik. Panaszolja, hogy a történészek nem támaszkodnak eléggé a levéltári anyagra, főleg a vidéki levéltárakat hanyagolják el. — C. T. ALLMAND a 15. századi normandiai angol hódítás (százévés háború) egyik legjelentősebb forrását, a Dom Lenoir féle gyűjteményt ismerteti. — G. A. BELOV, a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságának vezetője a szovjet levéltári szervezetről ad tájékoztatást, bemutatva a levéltári hálózatot, a levéltári rendeleteket, a munkát illetően az anyag feldolgozását, a népgazdaságnak levéltári anyaggal való megsegítését, az anyag nyilvántartását és jellemezve a levéltári személyzetet. — R. L. M. JAMES a szakszervezetek egyik előfutárját, a 18—19. században működött ún. „friendly society"-ket mutatja be, levéltáraik tükrében. — V. A. WOODMAN a gloucesteri Városi Könyvtár kézirattáráról tájékoztat. — ALAN D. RIDGE az egyik londoni egyházközségnek anyakönyveit vizsgálja, amelyekbe a 16. századtól a legújabb időkig a tengeri hajóúton született gyermekek adatait vezették be. — C. E. WELCH a non-conformista felekezet levéltárát ismerteti....T— A folyóirat valamennyi száma közli a Levéltáros Társulat híreit, ezenkívül könyv- és folyóiratismertetés is található benne. A részletesebb, mintegy egy-két oldalas recenzióra került könyvek valamennyien angol kiadványok. A Szemle-rovatban a szerkesztőség címére beérkezett könyvekről átlagban 5—10 soros kis ismertetéseket közöl a folyóirat. Ezek közt megtalálhatók a magyar levéltári kiadványok is.