Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 17 10-én az NB figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a községben az MKP-nak szervezete van. Március 11-én alispáni rendelet kötelezte az elöljáróságot arra, hogy az NB-ben „az újonnan alakult KP az őt megillető tagságokat megkapja."

20 Előfordult a másik irányú szélsőség is, amikor a koalíció más pártjai maradtak ki a bizottsági tagság összeállításánál. Ilyenről tudunk Monostorpályi községben, ahol március "6-án a főispán előtt emelt panaszt az FKgP vezetősége amiatt, hogy a tagok kijelölésénél nem „vétetett figyelembe az a demokratikus elv, amely minden demokratikus politikai pártnak megfelelő helyet biztosít a nemzeti bizottságokban és a képviselőtestületekben." Szerintük a lakosság 80°/o-ka az FKgP-hoz tartozik, de annak egyetlen tagja sincs az NB-ben, sőt „mellőzve vannak a szociáldemokraták is." A BM az ügyből kifolyólag március 13-án vizsgálatot rendelt el; az új választás után, áprilisban, a pártok között „a legbékésebb együttműködés" jött létre.

21 A nemzeti bizottságok összetétele a tagok megválasztása után nagyon változatos képet mutat. Egyik összeállítás szerint — a meglevő jelentések statisztikája alapján — Sarkadon 3 munkás, 8 dolgozó paraszt, 3 kisiparos, 1 alkalmazott; Biharugrán 16 dolgozó paraszt, 3 kisiparos stb. alkotta az NB-t.

22 E téren is különbség volt a 14/1945. ME. sz. rendelet kiadása előtti és utáni állapot között. Megfigyelhető és Fehér nagyon helyesen szögezte le, hogy 1945. február 23-a után „a községek többségében polgári gondolkodású vezetők irányítása alatt hozták létre a nemzeti bizottságokat."

23 Ez a polgári gondolkodás még abban is kifejezésre jutott, hogy pl. az ujíétai NB ülésén február 9-én, de máskor is, a ref. lelkész-elnök az ún. „Nemzeti Hiszekegy" soviniszta verssoraival zárta le az ülést.

24 Nyilvánvaló, hogy ilyen jelenségek mellett a haladó erők föltétlen tisztogatással kívánták megváltoztatni a képviseleti összetételt, hogy eleget tehessenek a nemzeti bizottságokra háruló nagyjelentőségű feladatoknak. Már korábban megállapítást nyert, hogy a nemzeti bizottságok a munkásosztály és parasztság forradalmi demokratikus diktatúrájának szervei voltak.

25 Tevékenységük kezdetben sok irányú volt és az államhatalom minden ágazatát érintette, de — legalább is Bihar megyében — 1945 márciusa körül — az átszervezéssel egyidejűleg — kezdett megtorpanni és visszafejlődni. Nem tartott lépést a demokratikus diktatúra fejlődésével, hanem az államigazgatási szervek fokozatos kiépülésével párhuzamosan apránkint átadta feladatkörét a megszilárduló államigazgatási szakhivataloknak, politikai befolyása pedig éppen a koalíciós politika lazulása és a proletárdiktatúra bástyáinak kiépülése következtében csökkenő tendenciát mutat. A mi megyénkben ez a valóságos 20 Uo. 773/1945. 21 DÁL, Bihar megye főispánjának közigazgatási iratai (ezentúl = Fp. közig.), 1011/1945. 22 Balázs: Nemzeti biz. 172. old. és Fehér: Bihar 193. old. 23 Fehér: Bihar 192. old. és Balázs: Pest vm. 241. old., ahol megállapítja, hogy a megyében „a kizsákmányoló osztályok képviselőinek részaránya kb. 20% volt". 24 DÁL, Ujíétai N. B. jkv., 1945. febr. 9. 25 Balázs: Forradalom 150. old. és Balázs Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945/1946. Bpest 1961. (Ezentúl = Balázs: Népmozgalom.) 2 Levéltáti Közlemények