Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

16 Komoróczy György nemcsak az elérendő célok (a pusztán antifasiszta magatartástól a szocialista fejlődés megteremtéséig), hanem az erőviszonyok is rövid idő alatt egyre erősebben differenciálódtak: emiatt az osztályharc állandó és heves küzdelmei játszódtak le a nemzeti bizottságokban, hiszen a tagság belső arányai a politikai hatalom megszerzése szempontjából minden párt számára döntő fontosságúak voltak.

14 E harcok során mindinkább előtérbe került az a követelmény, hogy a nemzeti bizottságokban „ne legyen tag semmi érdekképviselet, tehát sem gazdakör, sem ipari, kereskedelmi, értelmiségi érdekképviselet", mint az alispán március 7-én írja a váncsodi elöljáróságnak.

15 A kezdeti időkben persze még a politikai kalandorok ellen is védekezni kellett. Hosszúpalyiban az SZDP egy lopásért elítélt egyént küldött be a Nemzeti Bizottságba, míg az FKgP egy volt nyilast. A főjegyző újraválasztást kért, ami meg is történt. • A haladó elemek ki akarták vívni, hogy a pártok hívják vissza az ilyen személyeket, hogy „mindkét párt megszabaduljon ezen nagyhangú, de egyébként kerékkötő egyénektől."

18 Egyes helyeken felmerült az a terv, hogy a Nemzeti Bizottságban a pártok tagsága számarányának megfelelően alakuljon a bizottsági tagság összetétele: Derecskén február 14-én vetődött fel a javaslat, hogy a „párterőviszonyok szerint történjék a választás, mert ... ez. felel meg a demokratikus eszmék követelményeinek" A kisebb taglétszámmal biró pártok kevesebb hellyel kell, hogy beérjék az egész vonalon."" A járási küldöttválasztó gyűlésen Kismarja részéről is elhangzott ez a mennyiségi alapokra helyezkedő javaslat, azonban egyetlen pártnál sem talált tetszésre. A helyes arányokat végül is a pártközi értekezletek alakították ki, ott, ahol a pártok közötti népfront jellegű együttműködés megvolt, mint pl. a már említett derecskéi járási gyűlésen " február 14-én, de másutt és máskor is.

18 Máskor az érdekképviseletek kiküldötteinek létszáma körül támadtak problémák. Tépén például 1945. február 23-án súlyos vitát váltott ki az a körülmény, hogy a Nemzeti Bizottságban az érdekképviseletnek egyetlen párt sem kívánt önálló helyet biztosítani, s az ezzel szembenálló elnöki javaslatot a pártok elutasítván, a Nemzeti Bizottság nem alakult meg. Az alispáni értekezlet március 2-án azután hivatalosan kimondta, hogy több pártszervezettel biró községekben „a pártok kiküldöttei maguk állapítják meg, hogy az NB-be pártokon kívüli vagy pártok kebelén belüli emberekből érdekképviseleti tagokat hívnak-e be." Külön érdekképviseleti küldöttet csak egy párt működése esetén kell behívni, mert ilyenkor egyetlen párt nyilván nem képviselhet minden munkaágazatot. A tagok számát ez esetben „az e célból összeülő pártközi értekezlet állapítja meg", esetleg szótöbbséggel.

19 A közigazgatás központi szervei a nemzeti bizottságok újjáalakulása idején éberen vigyáztak a törvényes előírások és választási rend szabályainak betartására. Előfordult, hogy reakciós erők kerültek fölénybe és nem engedték képviselethez jutni a leghaladóbb elemeket. Berettyószentmártonban március 14 Megállapításainkat támasztják alá a Bihar megyei viszonylatban Balázs: Forradalom 152—153. és Fehér: Bihar 199. stb. 1. közölt adatok. 13 DÁL, Ai., 607/1945. W DÁL, uo. 361/1945. 1718 DÁL, Derecskéi N. B. jkv., 1945. febr. 14. 19 DÁL, Ai., 581/1945.