Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez 155 Hát egy ilyen eset, az egy szomorú eset, az a Háy Mihály elvtársnak az esete, aki a párt megbízásából élelemkiutalásokat intézett a partizáncsoportok részére. Egy alkalommal sikerült egy teherautónyi élelmiszert kiutaltatnia egy katonai szerven keresztül. Ezt az élelmi­szert elfuvarozták az Aréna út és az Abonyi utca sarkáig és ott egy kávéházba, az Abonyi kávéházba berakták. Onnét én diszponáltam különböző fegyveres csoportok részére. A zsá­kokban lencse, borsó volt, valamennyi préselt zsír is; néhány csomag préselt zsírt is kaptunk. Hová vitték ezeket a csomagokat, ezt az élelmiszert? Ezeket részben elvitték a kőbányai partizánjaink részére, és az V. és VI. kerületbe olyan lakásokba, ahol időnként elvtársak vagy üldözöttek meghúzták magukat; oda egy-egy zsák ilyen száraz élelmiszert szállítottunk, amin egy darabig el lehetett élni. 1944 őszén, mikor már közeledett a front Budapest felé, mi volt a párt álláspontja a további teendők tekintetében? Pártutasítás volt fegyveres csoportok létrehozására. Az volt az utasítás, hogy ezek a csoportok saját erejükből fegyverkezzenek fel. Elsőként ilyen csoportokat Budapesten Fehér Lajos elvtárs szervezett, a Marót-, a Szir- és a Laci-csoportot. De a kommunista ifjak is több csoportot hoztak létre. A Homok-gárdát, a Ságvári-gárdát és a Horai-csoportot. Kü­lönböző katonai alakulatokkal tartott kapcsolat révén sok fegyvert és felszerelést szereztek. Az én kezdeményezésem nyomán Kőbányán jött létre egy partizáncsoport Horváth István, Horváth János és Hulai elvtársak vezetésével. E csoporttal a központ részéről én tartottam a kapcsolatot. Többször találkoztam Köböl József és Non György elvtársakkal is, akiknek én adtam át a központ üzenetét, hogy milyen tevékenységet végezzenek. A kőbányai parti­zánok részére egy szerencsés véletlen folytán egy Sági Gyula nevű kommunista katona segít­ségével, aki három vagon katonai felszerelést kísért, s a Ferencvárosi pályaudvaron elakad­tak a vagonokkal (visszavonuló egységről volt szó), ezt a három vagon katonai felszerelést kirakattuk a Ferencváros egyik mellékvágányán és kőbányai partizánok elfuvarozták onnan. Tehát volt fegyverük. Volt fegyverük, ruhájuk: akkor egységesen beöltöztek katonaruhába, számot adtak ma­guknak és mint egy leszakadt katonai egység, bekvártélyoztak egy iskolába. Ebben az időben a párt központi vezetősége, vezető szerve tartott üléseket, megbeszé­léseket? Rendszeresen tartottunk üléseket és megbeszéléseket, ezekre néhány esetben én szerez­tem helyiséget. Jól emlékszem egy ülésre, amit az Aréna út és az Ajtósi-Dürer út sarkán, a Jung-féle cipőüzem raktárhelyiségében tartottunk. Ezen az ülésen Rajk László elvtárs egy nyilatkozatot olvasott fel, amiben indokolta, hogy miért lett Békepártból ismét kommunista párt a mi szervezetünk. Az ülésen részt vett emlékezetem szerint Kádár János, Kovács István, Barta Bertalan és talán még egy elvtárs, ha jól emlékszem, Horváth Márton. Ezen az ülésen a nyilatkozatot felolvasva Rajk elvtárs végignézett rajtunk és azt mondta: íme a kommu­nista párt pesti szervezetének vezetősége. Mi volt ennek a nyilatkozatnak a lényege? A, nyilatkozat megindokolta: mi tette szükségessé, hogy a Békepárt ezentúl sajtókiadvá­nyait, röplapjait és szervezetét kommunista pártként szervezze. Megállapította: olyan hely­zet alakult ki, elérkeztünk odáig, hogy fegyverrel kell naponta harcolni, és ez tette szüksé­gessé, hogy kommunista pártként dolgozzunk tovább. 1944 végén a fronton keresztül átküldték a fronton túl levő elvtársaink Kossá István és Sárközi elvtársat, hogy keressenek meg bennünket, a pesti illegális párt vezetőségét. Vala­hol Miskolc táján sikerült nekik a fronton átjönni és jó két hétig keresték Budapesten az illegális kommunista párt vezetőségét, amíg rátaláltak. Az első megbeszélésen részt vettem, a helyiséget én szereztem, a Hajós utcában egy cipészműhelyt. Egyébként márványtáblával jelölték meg a ház oldalán, hogy ott az üzlethelyiségben 1944 végén nevezetes ülése zajlott le az illegális kommunista pártnak. Kossá elvtárs ott adta át az üzenetet, amit a front másik oldalán levő, Szegeden megszervezett kommunista párti vezetők küldtek a budapestiek részére. Mi volt ebben az üzenetben? Ebben az üzenetben volt többek között, hogy szemeljünk ki megfelelő helyiségeket párthelyiségek, pártszervezetek részére. Ebben az üzenetben volt, hogy nézzük meg, alkal­mas-e, milyen állapotban van a Tisza Kálmán téri Volksbund-központ, mert esetleg azt kel­lene, vagy egy más teljesen kiürített épületet igénybe venni pártközpont céljára. Ebben az üzenetben volt, hogy küldjünk át két elvtársat a fronton, hogy megteremtsék a kapcsolatot a fronton túl levő pártvezetőséggel. Ennek az üzenetnek a nyomán mi úgy határoztunk, hogy Apró Antal elvtársat küldjük át a fronton. Egy Fehér nevű építőmunkás elvtárssal együtt

Next

/
Thumbnails
Contents