Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

Dokumentumok Magyarország fels2abadulásának történetéhez 149 Ez meg is történt? Ez két nap múlva meg is történt. Ki érkezett? Szentiványi Domokos követ és Nemes József őrnagy,' tolmács, az a tiszt, akit Miklós Béla Budapestről magával hozott és akit az arcvonalon át kellett tennünk. És meddig voltak a 4. Ukrán Front főparancsnokságán? Talán 4—5 napig. Tettek kísérletet ez alatt az idő alatt a hadsereggel való összeköttetés felvételére? Igen. A 4. Ukrán Front , főparancsnokságán megegyezett Petrov hadseregtábornok és Miklós Béla a hadsereg feladatát illetően . .. Miben határozták ezt meg? ...éspedig úgy, hogy az 1. magyar hadsereg hadosztályai szabadon hagyják a-főközle­kedési útvonalakat a Vörös Hadsereg csapatai számára, hogy azok akadálytalanul le tudjanak vonulni a Tisza völgyébe, — a magyar hadosztályok pedig a Beregszász—Munkács—Ungvár vonalában állásaikat elhagyva gyülekeznek, későbbi déli, vagy délnyugati irányban való felhasználás céljából. Ezeket a parancsokat Mehlisz vezérezredes hadifogoly magyar tisz­tekkel akarta eljuttatni a magyar seregtestekhez. Ekkor jelentettem azt, hogy ezt a meg­oldást nem tartom kielégítőnek és úgy vélem, hogy szükséges volna, hogy magam is érint­kezést vehessek valamelyik magyar hadosztályparancsnoksággal, — tehát, hogy ezekkel a tisztekkel egyidejűleg én is visszaindulhassak. Mehlisz ezt azzal hárította el, hogy ő felel az életemért, és ennek a veszélynek nem tesz ki. Sajnos, a hadifogoly tiszteknek ez a cselek­ménye, amely rendkívül merész, rendkívül fontos volt, és nagy önfeláldozást és nagy önfe­gyelmet követelt meg, a kívánt hatást nem hozta meg. Hitelt ezeknek a parancsoknak nem adtak, és a tiszteknek egy részét kivégezték, másik részét pedig nyilas börtönökbe hurcolták. n, Kossá István visszaemlékezése 1944 végi útjáról a fronton át Budapestre, az élet megindításáról a felszabadított városban, a párt e hetek alatti tevékenységéről és a Szaktanács munkájának kezdeteiről (MR Dok., D 2300/83. tekercs) Úgy tudjuk, hogy önt büntető századdal vitték ki a frontra a második világháború idején és akkor szovjet fogságba került. Hogyan jött haza Magyarországra? A 401. különleges büntető századdal kerültem ki kétszázad magammal a frontra. 1943. január 13-án, a nagy doni áttörés idején harmincadmagammal kerültem át a Vörös Had­sereghez. Ott kapcsolatba kerültem a Kommunisták Magyarországi Pártja moszkvai csoport­jával és a Vörös Hadsereg tagjaként jöttem Magyarországra. Amikor a Vörös Hadsereg fel­szabadította Szegedet, ott rögtön megindult a pártélet. Néhány nappal a felszabadulás után megérkeztek a párt moszkvai csoportjának vezetői, egy megbeszélést tartottunk, lényegében pártvezetőségi ülést, ahol felmerült annak szükségessége, hogy fel kellene venni a kapcsolatot a még megszállt területen működő párt vezetőivel, főleg a Budapesten működő párt vezetőivel. Mikor került sor erre a pártvezetőségi ülésre? Ez körülbelül október közepén, valamikor Szálasi hatalomrajutása után volt már. Ki vett részt ezen a vezetőségi ülésen? Én bizony pontosan nem egészen emlékszem rá: a moszkvai csoport tagjai, néhány sze­gedi elvtárs, s a már felszabadított területekről elvtársak vettek részt. Ez nem is volt hiva­talos vezetőségi ülés, hanem inkább a párt akkor előkerült ismert vezetőinek összejövetele, megbeszélése volt. Akkor milyen néven működött a párt? Nem volt még akkor hivatalosan megalakulva a párt, október végén alakult meg Szegeden hivatalosan. Akkor még Kommunisták Magyarországi Pártja néven? Kommunisták Magyarországi Pártja volt a hivatalos név. És azután? Akkor pedig lett Magyar Kommunista Párt. És így szervezték azután, ezen a néven, 1944 novemberétől kezdve a felszabadult országrészekben a kommunista pártot?

Next

/
Thumbnails
Contents