Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez 141 gálódást, akár az 1. magyar hadsereg átállásának, akár a főváros újjáéledésének kérdéséről van is szó. 4. De nemcsak az e korszakra vonatkozó források körének szélesítése, gyarapítása terén, hanem módszertani szempontból is gyümölcsöző kísérlet kíván lenni e forrásközlés. A közölt szövegeket a hangszalagról vett gyorsírással, majd gépírással készített kéziratok alapján — néhány apróbb, főleg hangzásbeli javítás eszközlése után — állítottuk össze. Ez a közlés egyúttal kísérlet is: hogyan, mi módon lehet a modern technikai vívmányok segítségével felvett történeti forrásértékű anyagokat hagyományos módon publikálni, úgy, hogy az újfajta forrás jellegzetességei minél jobban megőriztessenek, s hozzáférhetővé váljanak az eredeti hangszalagok felhasználása nélkül is. Ami pedig a hangszalagon rögzített beszélgetések forrásértékét illeti: mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy e kötetlen formában folytatott beszélgetésekre húsz évvel az események lezajlása után került sor, továbbá azt, hogy a beszélgetésekre meghívottak a felvételek céljával, a felteendő kérdésekkel — részletesen — csak közvetlenül a felvétel megkezdése előtt ismerkedtek meg. így persze nem igen volt lehetőség arra, hogy részvevők egykorú (vagy esetleg, rosszabb esetben, nem is egykorú) feljegyzéseiket használják; ez utóbbi módszertani meggondolásnál számoltunk azzal, hogy az adatszerűség terén nem érjük el az optimális színvonalat, viszont úgy véltük, hogy más téren ezért bőséges kárpótlást kap a kutató az egykori történeti helyzet, légkör, hangulat felidézésével. A beszélgetésre felkértektől nem történeti tanulmányokat, hanem személyes, egyéni jellegű visszaemlékezéseket kértünk; nem arról, amiről általában tudomásuk van, — esetleg könyvekből, sajtóból, vagy máshonnan —, hanem arról, amit ők maguk átéltek, amit személyesen tettek. Ennek megfelelően, itt, a közlésnél — éppen a felvétel jellege miatt — nem szándékoztunk követni a legújabbkori forrásközlés terén általánosan elfogadott elveket, módszereket, sem ami a formális kritikai, sem ami a tartalmi kritikai jegyzetelési kívánalmakat illeti.

6 Tájékoztatásul még csak annyit: az összes felvételeket, a hangszalagokat a Magyar Rádió dokumentációs osztálya őrzi. Reméljük, sikerül rövid időn belül valamennyit gépírásos formába áttenni, hogy a kutatók a területileg illetékes levéltárakban minél előbb hozzájuthassanak e forrásanyaghoz. I. Kéry Kálmán visszaemlékezése az 1. hadsereg tisztikarának politikai hangulatáról és a hadseregparancsnokság magatartásáról az 1944. október 15-i fegyverszüneti kísérlettel kapcsolatban. • • (MR Dok., D 54—55. tekercs) A mikrofonnál? Kéry Kálmán. 1944-ben beosztása? A harctéren július 10-től a Tatárhágó előtt küzdő 6. hadtest vezérkari főnöke, majd augusztus 10-től a Kárpátokat védő 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke. Milyen instrukciókat, utasításokat kapott Ön, amikor Budapestről eljött, mikor kinevezték a 6. hadtest vezérkari főnökévé? A miniszternél* történt lejelentkezésem alkalmával közölte, hogy mi szerinte az 1. magyar hadsereg feladata. Ez szó szerint úgy hangzott, hogy az 1. hadsereg feladata a Kárpátok előterét, majd a Kárpátokat védeni mindaddig, amíg az angolszász csapatok Magyarország határához közelebb érnek, mert úgy vélte, hagy ez esetben egy átállás már sikerrel járhat. Végső szavai azok voltak, hogy kíméljem a magyar vért. Más utasítást és tájékoztatást nem kaptam sem a honvéd vezérkar főnökétől, közvetlen elöljárómtól, sem pedig az elöljáró német parancsnokságtól kint á harctéren. A hadsereg feladata lényegében egy merev védelem volt, ahol a legkisebb egységnek a visszavonulásához is a Lembergben székelő elöljáró német hadseregcsoport-parancsnokságnak, a Heeresgruppe Nord-Ukraine parancsnokának, Model vezér tábornagynak az engedélyére volt szükség. Ez nagy vérveszteseget is tudott jelenteni, mert olyan esetekben is, amikor az azonnali visszavétel élet- és erőkíméléssel járt volna, nem volt szabad ezt megtenni, hanem ennek az elöljáró parancsnokságnak kellett a jóváhagyását * Csatay Lajos vezérezredes. i Karsai Elek: Iratok a Gömbös—Hitler találkozó (1933. június 17—18.) történetéhez. Budapest 1962. 60 1. (Klny. Levéltári Közlemények 32. évf. 147—204. 1.)