Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

140 Kacsai Elek A problémák, nehézségek nem voltak sokkal kisebbek azokon ä területeken sem, ahol aránylag gyorsan keresztülment a háború (a Viharsarok, a Duna—Tisza közének egy része, Szeged, Pécs, Kaposvár stb.): a régi közigazgatás szétesett, és azalatt a 24 vagy 48 óra alatt, míg az új erő, a hatalomból addig kizárt nép kezébe vette sorsának intézését, a társadalom züllött, söpredék elemei e légüres térben, ahol csak tehették, színre léptek: fosztogattak, raboltak. Bár a lakosság többségét kitevő munkásság és parasztság megnyugvással fogadta a változást és szilárdan hitt abban, hogy sorsa jobbra fog fordulni, az első órákban, napokban csak a legöntudatosabbak, elsősorban a régi szervezett munkások, kommunisták, szociáldemokraták mertek cselekedni, megszervezni a régi helyén az új rendszert, a nép rendszerét. 2. Magyarország történetének e hét hónapjával — jelentőségéhez képest — kevés forráskiadvány, monográfia foglalkozott; különösen szembetűnő ez, ha az 1945 és 1956 között megjelent történeti irodalmat tekintjük át (1956-ig mindössze egyetlen egy dokumentumkötet jelent meg e témakörből).

4 Az utóbbi néhány esztendőben az illetékes párt és állami szervek már nagyobb támogatásban részesítették az e korszakra irányuló munkálatokat: az Országos Levéltárban létrehozták a felszabadulást követő történeti szakasz iratanyagával foglalkozó osztályt, elkészültek és nyomdában vannak az 1945. évi földosztásról, továbbá az üzemi bizottságokról szóló tudományos forráskiadványok, komoly munkát végzett a Párttörténeti Intézet a korszak jelentősebb, elsősorban a munkásmozgalom terén kiemelkedő szereplői írásos visszaemlékezéseinek gyűjtésével; napvilágot látott több, komoly kutatásokon alapuló monográfia is.

5 A felszabadulás időszakának alaposabb tanulmányozását segíti elő az a gyűjtés is, amely a Magyar Rádió és a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya támogatásával kezdődött meg 1964 nyarán és rövid megszakítással 1965 márciusáig folyt. Célja: hangszalagra rögzíteni az 1944—45-ös eseményekben szerepet játszotr személyek visszaemlékezéseit, még akkor is,. ha élményeiket írásban már megörökítették. (Jónéhány esetben ui. kiderült, hogy egyesek élőszóval jóval többet tudnak, mint amit leírtak; mások, .kik írásra nem mutattak hajlandóságot, szívesen mondták el emlékeiket a mikrofon előtt.) 3. A következő oldalakon e gyűjtésből adunk közre néhány részletet. Nem közlünk, teljes szöveget: egy-egy visszaemlékezésből — elsősorban terjedelmi problémák miatt — csak a fontosabb részeket publikáljuk. (A kihagyott részek tartalmát, amennyiben az összefüggések miatt szükséges, lapalji jegyzetben foglaljuk össze.) Nyolc beszélgetés írásba rögzített szövegét találja az olvasó a következő lapokon. Az ,első Kéry Kálmáné, a Kárpátokban harcbavetett 1. magyar hadsereg volt vezérkari főnökéé, ki visszaemlékezéseit 1944 nyarán kezdi és a kudarcba fulladt 1944. október 15-i fegyverszüneti kísérlettel végzi, — a sort Szabó Imre; a Magyar Kommunista Párt Vas megyei titkára zárja, aki 1945. április 4-én indult el Budapestről, hogy segítsen földet osztani, az életet újra megindítani a nyugati határszélen. De megszólal az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyik parasztpárti képviselője, Hegyest János, az 1944 végén és 1945 elején ideiglenesen újságírói munkakört vállaló költő, Benjámin László, Borsod megye szakszervezeti mozgalmának egyik felélesztője, Balogh István, a szabolcsi rendőrkapitány, Sajben András és az MKP budapesti központi vezetőségének két tagja, Kossá István és Kiss Károly. A felsorolt megszólaltatott szereplők az 1944—1945-ös eseményeket mutatják be, onnan nézve, ahol ők álltak, ahová őket állították. Nem törekedtünk teljességre, nem egy-egy problémakört óhajtottunk megrajzolni, inkább csak a történet egy-egy mozzanatát óhajtottuk felidézni e visszaemlékezésekkel. De még az itt tárgyalt események rögzítését sem tartjuk véglegesnek: minden egyes új adat arra ösztönzi a korszak kutatóját, hogy a megtalált nyomon tovább folytassa a vizs4 Felszabadulás. 1944. szeptember 26—1945. április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. • Budapest 1955. 512 l. összeállította Dér László, May er Mária, Szabó Éva. (A Magyar Munkásmozgalmi Intézet és az MTA Történettudományi Intézete kiadása.) 5 Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása — Magyarország fejlődése a felszabadulás után. 2. jav. kiadás. Budapest 1960. 330 1.; Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Szerk. Lackó Miklós, Budapest 1955. 685 1.; Korom Mihály: A fasizmus bukása Magyarországon. A népi demokratikus átalakulás feltételeinek létrejötte. 1943—1945. Budapest 1961. 266 1.; továbbá Balázs Béla, Szabó Bálint, Pintér István, Mód Aladár, Sipos János tanulmányai, cikkei a Párttörténeti Közleményekben, a Századokban stb. \