Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
134 ; Rácz Béla H. Könyvelési Főosztály A Könyvelési főosztály az AKVESz könyvelési részlegéből és az IKART főkönyvelőségéből alakult. Az utóbbi csak 1947 október elsején olvadt be a Kereskedelmi- Igazgatóság könyvelésébe. A Könyvelési főosztály a Rima épületében működött Pünkösti Ferenc irányítása alatt. A főosztályon 1947 novemberében 80 főt tartottak nyilván. A Könyvelési főosztály két osztályra (1. Folyószámla osztály, 2. Főkönyvelőség), az osztályok további csoportokra tagolódtak. A Folyószámla osztályon volt pl. vastartalék, kompenzációs, deviza és gépkönyvelési csoport stb. A könyvelés irányítása magán viselte a szabotázs bélyegét. Az átszervezések, munkaerő átcsoportosítások napirenden voltak. A bedolgozott munkaerőket új munkaterületekre helyezték át, munkájukat pedig gyakorlatlan dolgozókra bírták. „A szervezés, illetve a ,szervezés racionalizálása' ilyen formában előttem eddig ismeretlen volt és semmi esetre sem szolgálhatja a többlettermelést" — állapította meg a főkönyvelőség igazgatója 1947. szeptember 18-i feljegyzésében. 188 Bíráló szavára újabb személyeket vontak el a főkönyvelőségről, amely végleg felborította az osztály munkamenetét. A feldolgozatlan tételek száma egyre •nőtt. Ugyanez a helyzet alakult ki azonban a túlméretezett Folyószámla osztályon is. A Könyvelési főosztály hátraléka 1947 novemberében így már 50 000 tétel volt. A Könyvelési főosztályon, mint a revizori jelentés megállapította, káosz uralkodik, mivel a vállalatok könyvelésében mindent centralizáltak. Nemcsak a Kereskedelmi Igazgatóság könyvelése, de még a vállalati könyvelés sem volt tehát abban az állapotban, hogy a vállalatok tényleges helyzetéről tiszta képet nyújthasson. A NIK vezetése több alkalommal foglalkozott a könyvelés kaotikus állapotával. Mivel azonban az illetékesek a tényleges helyzetről nem kaptak kellő tájékoztatást és az előadói javaslatok is szakszerűtlenek és kidolgozatlanok voltak, az értekezletek csak ötletszerű határozatokat hoztak. 189 E kaotikus dezorganizált osztályt 1948 januárjában beépítették a NIK szervezetébe, és ezt követően megkezdődött az IKART teljes felszámolása. 190 A NIK keretén belül az osztály feladata kettős volt. Egyrészt az egy év leforgása alatt felgyülemlett lekönyveletlen tételek s az ennek nyomán kialakult kaotikus állapot felszámolása, másrészt a folyó könyvelési munka elvégzése volt a feladat: utóbbi vonatkozásában a NIK bevételeinek és kiadásainak/ 188 OL, IKART—15. d. 189 OL, IKART T 15. d. i9o A NIK vezérigazgatóságtól az IKART felszámolására Verebes Jenő kapott megbízást. Az IKART teljes felszámolásáról a GF három határozata intézkedett. A 190. sz. GF határozat az. IKART Vasáruüzeme (IKART—Margó) haladéktalan felszámolását rendelte el. (HT 1948: 5. sz.) A 361. sz. GF határozat pedig az IKART ládagyárának a MOGÜRT részére történő átadását mondta ki. (HT 1948: 8. sz.) A 844. sz. GF határozat utasította az iparügyi minisztert, hogy az IKART teljes felszámolását legkésőbb 1948. május 15-ig hajtsa végre. (HT 1948: 16. sz.) Az IKART július 8-i rendes közgyűlése kimondta a feloszlatását, de végleges felszámolása csak 1949 közepére fejeződött be. A Budapesti Törvényszék, mint cégbíróság 1949. június 30-án kelt 13752/1949. sz. határozatával vette tudomásul az IKART felszámolását és a cégjegyzékből törölte. (OL, IKART—15. d.)
