Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 135 valamint vagyonállagának számbavétele és könyvelése, továbbá a NIK vállalatok eladási számlázásának elvi, beszerzési számláinak pedig számszerű ellenőrzése, inkasszóinak nyilvántartása és irányítása, likvidációjának nyilvántartása, ellenszámlás könyvelésüknek lebonyolítása, kereskedelmi könyvelésüknek irányítása, eredményeiknek kiértékelése és a vállalatok vezetősége elé terjesztése. Az osztály a fenti feladatát négy alosztály (I. beszerzési számlák számszerű ellenőrzési alosztály; II. folyószámlaosztály; III. NIK főkönyvelési alosztály; IV. kereskedelmi könyvelési alosztály) útján látta el. Az osztályt a NIK keretei között is Pünkösti Ferenc vezette. Az osztály közvetlenül a vezérigazgatónak volt alárendelve, hogy az ügyek állását a könyvelés jelentése alapján a vezérigazgató figyelemmel kísérhesse. Az osztály ügyeibe így sem a revizori sem más ellenőrzési részleg nem szólhatott bele. Pünkösti ezt a helyzetet kihasználva milliós visszaélést követett el és 1948 augusztusában disszidált. A magával hozott káoszt azonban addig sem számolta fel, sőt — amíg tudta :— tovább mélyítette. A könyvelésben minden képzeletet felülmúló rendszertelenség uralkodott, a valóságos helyzetre még következtetni sem lehetett. Az egyes vállalatok folyószámlái és azok könyvelése között óriási eltérések: a WM-nél 38, a Magyar Vagonnál 44, a Rimánál 63 a MÁVAG-nál pedig 120 millió Ft különbség mutatkozott. A kaotikus állapot elmélyítéséhez jelentősen hozzájárult a belső ellenőrzés hiánya. A beérkezett számlák jelentős részét egyáltalán nem könyvelték el. A könyveletlen számlák a tisztviselők fiókjában rejtőztek. A milliókra menő differenciákat pedig könyvelési manőverekkel kendőzték el. Pünkösti Ferenc disszídálása után az osztály élére Hódi Mihály került. Ekkor kezdődött el a káosz felszámolása. Az osztályon belül számlaegyeztető csoportokat szerveztek. 1948 végén a NIK átszervezésekor az osztály szervezetében is jelentős változások történtek. Az osztály részlegei különböző központokhoz és vállalatokhoz kerültek. Az áthelyezett részlegek magukkal vitték azt az anyagot, amelyet újabb beosztásukban munkájukhoz szükségesnek véltek. Az osztály 1948. december 31-ével működését beszüntette. A likvidációs munkák elvégzésére 22 főnyi felszámoló részleget szerveztek. A részleg a VII. Dohány utca 40. szám alatti irodahelyiségben működött: zöme felmondásban lévő vagy újonnan, ideiglenesen alkalmazott tisztviselőkből állt, akiknek nagy része a vizsgálat alatt álló anyagot nem is ismerte. A GF arra kötelezte a Nehézipari Igazgatóságot, hogy az osztály volt vezetőit rendelje vissza. A NIK felszámolása 1950. február 15-én a 60/4/1950 NT sz. határozat alapján fejeződött be. A NIK berendezési tárgyai a Nehézipari Minisztérium tulajdonába kerültek. Fennmaradt peres ügyeit a Gépipari és Vaskohászati Vállalatok Jogügyi osztálya képviselte a Pénzintézeti Központ ellenőrzése mellett. Irattárát pedig Dohány utca 40. sz. alatti épület pincéjében helyezték el. Az állami kezelésbe vett nehézipari vállalatok irányítására Nehézipari Központ létrehozása az új államhatalom első kísérlete volt egy új típusú gazdasági irányító testület kialakítása terén. Mint a NIK szervezettörténete bizo-