Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

132 " . Rácz Béla •'' '';'. F. Munkásellatási Osztály Az osztály az AKVESz azonos osztályából alakult: feladata is változatlan maradt. Az osztály egymástól teljesen független nyolc csoportra tagolódott: I. malom, takarmány és téglagyári; II. jegyes áru; III. járandósági (a kollektív szerződés által biztosított juttatások); IV. óra, kerékpár; Y. nem jegyes élelmiszer; VI. textil; VII. bőr, szappan és VIII. konzerv csoportokra. Az osztálynak 1947 novemberében 36 dolgozója volt. Az osztály 1948 februárjában beolvadt a NIK szervezetébe. 1947 őszén kísérletek történtek arra, hogy a NIK vállalatok munkásellátására a Kereskedelmi Igazgatóságtól független munkásellátási szervet hozzanak létre. 1947 szeptemberében a GF főtitkárának utasítására hozzá is kezdték a Nehézipari Központ Ellátó Szerve (NIKESz) szervezéséhez, amikor pedig még jogi státusza teljesen tisztázatlan volt. A szervezés közben részvénytársasági forma is felvetődött: a Nehézipari Dolgozókat Ellátó Rt. (NIDERT) illetve a Kohó Rt. terve, amelyet a „Csille Rt."-hez

18a hasonló felépítésben szándékoztak létrehozni. Az önálló szerv létrehozásával azért kísérleteztek, mert a NIK költségvetéséből ezáltal a munkásellátással járó kiadásokat tö^ rolni lehetett volna. A tervek azonban csak kísérletek maradtak: a további szervezéseket 1948 február elsejével beszüntették, a már felállított részlegeket pedig a NIK Munkásellátási osztályába olvasztották be, amely a Kereskedelmi Igazgatóság akkorra már' szintén megszűnt .Munkásellátási osztályából jött létre, úgy azonban, hogy a NIK keretében is megtartotta, önállóságát; közvetlenül a vezérigazgató irányítása alatt állt. A GF 1948 szeptemberében azonban mégis elrendelte, hogy a Munkásellátási osztály feladatkörét a közben nemzeti vállalattá átalakított „Csille" Bányászellátó Rt. vegye át.

183 Az osztály 1948. október 15-én az összes árukészletét átadta a Csille Rt.-nek. Az Osztály működése gyakorlatilag ezzel megszűnt. Tevékenysége már csak a még lé nem bonyolított üzleteinek elszámolására szorítkozott.

184 : A Munkásellátási osztály az árut a NIK vállalatok mellett működő munKásellátó szövetkezetek útján jutatta el a dolgozókhoz. Az osztály tevékenységével az áru közvetítéséből a tőkés nagykereskedelmet kikapcsolta, ami az árut olcsóbbá tette. Az osztály a munkájával jelentősen hozzájárult a munkásság zavartalanabb ellátásához, amely végső fokon a termelés fokozását segítette elő. Tehát az osztály tevékenysége a termelés fokozásának egyik fontos tényezőjévé vált. Az osztályon kilenc csoport működött: I. Jegyes élelmiszerek csoportja, amely a kötött gazdálkodás alapján jegyre vásárolható élelmiszerek beszerzését és szétosztását végezte. ;•'.- II. Textilcsoport, mely a textiláruk beszerzésével és szétosztásával foglalkozott. III. Malom és téglagyári csoport: feladata volt a mezőtúri és jászárokszállási bérelt ipartelepek irányítása és a téglagyárak és a malmok termékeinek forgalomba hozatala. IV. Háztartási csoport, mely a háztartási cikkek, anyagok (bőráruk, szappan, edény, kerékpár stb.) beszerzését és forgalmazását végezte. 182 A Csille Rt. a MÁSZ munkásellátását biztosította. 183 A Csille Bányászellátó Rt. a bányászok ellátó szerve volt. A MÁSZ-szal állt jogviszonyban. 184 OL, GF sz. n.