Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

106 Rácz Béla séges elsőrendű segéderőkkel. A főosztályvezető mintegy 110—120 főből álló személyi állománnyal látta biztosítottnak vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Az Üzemgazdasági Főosztály a járatlan úton jelentős eredményeket ért el. Kidolgozta a Kötelező Általános Ipari Számlakeret alapján a NIK számlarendet, a NIK kereskedelmi számlarendet, a gazdasági tervezés és eredménykimutatás rendszerét, a NIK egységes anyaglajstromát, a költséghelyek szabványosítását, végrehajtotta a Rima és a Ganz gyárak belső ügyvitelének, üzemvezetésének átszervezését. Havonta rendszeresen megjelentette a termelési, munkaügyi, pénzügyi, kereskedelmi és statisztikai tájékoztatókat, külföldi lapszemléket stb. Az eredmények elérése mellett a Főosztály munkájában komoly fogyatékosságok is voltak, amelyekről a Főosztály új vezetője — Pünkösti Ferenc — által 1948. április 5-én írt feljegyzés ad számot. Eszerint ekkor a) a kereskedelmi könyvelésben 3—4 hónapos elmaradás volt: a könyvelés által közölt adatok annyira bizonytalanok, hogy azok sem mérleg, sem eredmény szempontjából nem voltak használhatók. b) Az üzemkönyvelésben nagy volt a zűrzavar s a lemaradás, amely a szakszemélyzet hiánya és az egymást keresztező rendelkezések miatt alakult ki. c) Az utókalkuláció adatai is abszolút megbízhatatlanok voltak. d) A gyártás-előkészítés tervezetén a Főosztály 1947 őszétől 1948 áprilisáig nem jutott túl. e) A vállalatok elszámolási egységekre való bontása és ennek megfelelő szervezeti kiépítése a Ganznál, a WM-nél és a Rimánál csupán elméletileg történt meg; gyakorlatban elég zilált állapot uralkodott. f) Az átmenetileg jól kiépített rezsi csoport könyvelése, figyelése, diktálása és ellenőrzése viszont jót működött. g) A Főosztály az anyag- és készárukezelés rendszerének kialakításához csak 1948 tavaszán kezdett hozzá. A készáru kezelésével és eladásával egyáltalán nem is foglalkozott: ezt a tevékenységet teljes egészében a Kereskedelmi Igazgatóságnak engedte át. h) A statisztikai adatszolgáltatás és gyűjtés is szervezetlen volt. E hiányosságok kialakulásához jelentékeny mértékben hozzájárult az, hogy a Főosztály vezetőjének aprólékos, minden részletre kiterjedő komplex vizsgálati módszere nem párosult kellő operatív készséggel. Úgy véljük, hogy a Főosztálynak, legalábbis az első időszakban, nem kellett volna valamennyi probléma feltárását feladatának tekinteni, mert azok lényegesen kiszélesítették a Főosztály ügykörét, a nehézségek, hibák okainak a feltárását viszont távoli időre kitolták: így a Főosztály viszonylatában lekötött és felhasznált munkaerő nem hozta meg a kívánt eredményeket. A főosztályvezetőt ezért több alkalommal bírálták is. Legalább ennyire hibás volt a Főosztály vezetőinek és beosztottjainak az üzemektől való nagymérvű elszakadása. „Tapasztalatom az, hogy a Főosztály létszámának kb. 80°/o-a még egyáltalában nem volt kinn az üzemekben és azokat nem ismeri. Különösen a vidéki üzemek voltak ilyen szempontból elhanyagolva, ahová a Főosztály vezetője, ill. osztályvezetői is csak legritkább esetben mentek ki."

121 — olvasható az előbb idézett feljegyzésben. 121 OL, NIK 1—40. d., 1—71. d. adatai alapján. "