Levéltári Közlemények, 36. (1965)
Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.
X A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története 1946-1948 J05 H—3. Kereskedelmi Osztály Az osztály a Kereskedelmi Igazgatóság a Főosztályba beolvasztott Pénzügyi Főosztályának osztályaiból alakult. Az osztály hat csoportra tagolódott: I. inkasszó; II. hitel; III. bank; IV. import deviza; V. export deviza; VI. likvidációs csoportra. Vezetője Bécsi László volt. Az osztályon összesen 73 alkalmazottat foglalkoztattak. A csoportok feladata volt: anyagbeszerzések pénzügyi lebonyolítása, export és import devizák megszerzése, az eladásokból származó bevételek és előlegek kezelése, hitelben történő eladások felülvizsgálata, fedezeti váltók beszedése, kezelése és leszámítolása, az eladásokból keletkezett kintlevőségek inkasszálása. H—4. Főpénztár A Főpénztár feladata volt a NIK részére történő készpénz befizetések elfogadása, a nem bank útján történő beszerzési és egyéb kifizetések teljesítése, a NIK kiadásaival kapcsolatos kifizetések eszközlése. Vezetője Billo Vilmos volt. 120 A Pénzügyi főosztály decentralizációja 1948 decemberének második felében következett be. A Főosztály ekkor három részre bomlott: egyik részből a Nehézipari Igazgatóság pénzügyi osztálya, másik részéből a Kohóipari Központ pénzügyi főosztálya, harmadik részéből a Nehézgépipari Központ pénzügyi főosztálya alakult meg. I. Üzemgazdasági Főosztály Az Üzemgazdasági Főosztály szervezése a NIK szervezésével egyidőben kezdődött el. A Főosztály vezetője az első naptól kezdve tagja volt a NIK-et szervező részlegnek. A Főosztály szervezete feladatainak kijelölésével fokozatosan alakult ki. Feladatkörének megállapítását jelentősen megnehezítette az. a körülmény, hogy Magyarországon az üzemszervezés jelentősen elmaradt a fejlett kapitalista országok üzemszervezése mögött. Ebből az következett, hogy az országban nagyon kevés szakember rendelkezett az új feladatok: gazdasági egységek láncolatának megszervezése, újjászervezése ellátásához szükséges tapasztalatokkal. A NIK vezetésnek, elsősorban a Főosztály beosztottjainak, így szinte teljesen semmiből kellett létrehozni a NIK üzemgazdasági tevékenységét és kialakítani annak profilját. 1946 decemberében a Főosztály már 4 osztályra és egy csoportra tagolódott. Ezek voltak a 1. Számviteli Egységesítés, 2. Statisztikai Tervosztály, 3. Adatgyűjtés és adatszolgáltatás, 4. Munkaerőgazdálkodási osztály. A Munkaerőgazdálkodási osztály azonban már 1947 januárjában kivált a Főosztályból — ám 1948 áprilisában a Főosztály 5. Kalkulációs ellenőrzési, májusban 6. Előkészítő és adminisztrációs, júniusban 7. Hatósági árszabályozási és anyaggazdálkodási, és 8. Ügyvitel racionalizálási osztállyal bővült. Az utóbbit július második felében a Kalkulációs ellenőrzési osztállyal egyesítették. A Főosztály vezetője 1946. december 1-től 1948 márciusáig Loránd Sándor, 1948 júliusáig Pünkösti Ferenc, ettől fogva a NIK felszámolásáig Spiro Miklós volt. A Főosztályon 1946. december 31-én még csak 15, 1947. március 31-én azonban már 60 fő dolgozott, de a főosztályvezetés még így is további 40— 50°/o-os emelést sürgetett, mégpedig elsőrendű szakemberekből és azokhoz szük120 A főosztály fejlődésének megrajzolásánál Farkasfalvy Ervin visszaemlékezését is felhasználtuk.