Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

102 Rácz Béla b) az állami kezelésbe vett vállalatok burkolt érdekeltségeinek kivizsgá­lása és a 23550/1946. ME sz. rendelet gyakorlati végrehajtása; c) az állami kezelésbe vett vállalatok 50%-os mértéket el nem érő érde­keltségű vállalatainál felmerülő általános ellenőrzés elvi irányítása. A főosztály e feladatokat osztályain keresztül látta el. Osztályai a kö­vetkezők voltak: 1. Általános ügyek osztálya; feladata: az érdekeltségek nyilvántartása, állami kezelésbevétel végrehajtása, elvi és egyéb általános kérdések intézése. 2. Építőipari vállalatok és általános kereskedelmi ügyek osztálya; feladata: a Csepeli Üveggyár, a Helyreállítási kft., a Magyar Építő Rt. és a Weiss Manfréd Soproni Tűgyár irányítása. . . 3. Mezőgazdasági Ipari Üzemek osztálya, amely a konzervgyárakat és a Mauthner Rt.-t irányította. 4. Vas- és Fémipari Üzemek osztálya; feladata: a főosztály ügykörébe utalt vas- és fémipari üzemek vezetése volt. 5. Általános kalkulációs ügyek osztálya. A felsorolt osztályok inkább csoportoknak feleltek meg. A főosztály lét­száma 1947-ben csak 12 fő volt. A csekély számú beosztott figyelmét és erejét jelentékenyen megosztotta a főosztály ügykörébe tartozó vállalatok sokrétű­sége. Ez az állapot kedvezőtlenül hatott a főosztály munkájára. A főosztály az ügykörébe utalt vállalatoknak nem volt teljes jogú irányí­tója, mert azok pénzügyeiben, munkaerőgazdálkodásában és alapvető műszaki kérdéseiben a NIK szakfőosztályai, osztályai a Könnyűipari főosztály meghall­gatása nélkül intézkedtek. Az irányítás megosztottsága a főosztály munkáját, s az alárendelt vállalatok tevékenységét, eredményét hátrányosan befolyásolta. A főosztályvezető 1947. szeptember 8-án, illetve október 15-én a GF fő­titkárhoz küldött memorandumában javasolta, hogy a NIK-hez tartozó köny­nyűipari és kisvállalatok irányítása és ellenőrzése csak a főosztály hatáskörébe tartozzon. E kezdeményezésre és a GF jóváhagyása alapján a Főtitkárság 1948. január 15-től kezdve a 3/1948. sz. rendeletével megszüntette a fenti vállalatok kettős irányítását. A főosztály önállósága ezzel jelentékenyen megnövekedett. A felmerült kérdéseket, problémákat a Főtitkársággal és a NIK osztályaival egyetértésben önállóan látta el. 115 A főosztály önállóságát tovább növelte az 1948. március 30-i NIK igaz­gatósági ülés egyhangú határozata, amely a Könnyűipari Főosztály vezetőjé­nek a könnyűipari vállalatok irányításában NIK vezérigazgatói jogkört adott, utólagos beszámolási kötelezettség mellett. 116 A főosztály új szervezetének a kiépítése márciusra be is fejeződött. A fő­osztály keretében önálló pénzügyi, munkaügyi, műszaki, ellenőrzési, eladási és statisztikai osztályokat állítottak fel. önálló segédhivatalt is kapott, amely a NIK Titkárságtól függetlenül látta el a postázást. Március végére a főosztály teljesen felkészült a NIK-tői független önálló szervezeti egységként való működésre. -" Az 1948. március 25-én végrehajtott államosítás új helyzetet teremtett. Az államosított vállalatok irányítására — mint láttuk — szakmai ipari igazga­115 NIK Közlöny III. évf. 2. sz. 1948. jan. 15. 118 OL, NIK 1—3., és a NIK Közlöny III. évf. 9. sz. 1948. ápr. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents