Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.
A budai vár udvarbírói hivatala 1458—1541. S5 A Császár-féle szöveg pontosan mutatja tehát a provizor és kincstára feladatkörét, ő látja el a vár személyzetét (a két asztalt!). Fenntartja a vár épületállagát. (A királyi palota romos állapota, javításának elhanyagolása Bornemissza bűne.) Ezen felül kisebb építkezéseket is folytat. A királyi konyha és udvartartás, valamint a nagyobb építkezések költségeinek fedezése nem az ő feladtam, azonban mindezek adminisztrációjára (pl. a sáfár útján) befolyást gyakorol. Ráskai különben viszonylag nagyobb jövedelmet tudott elérni utódainál, mert — mint láttuk — a Szilágyi-féle javalkat is kormányozta, továbbá Mátyás az ő provizorátusa idején ritkán tartózkodott Budán. 122 Gsak igen bizonytalan becslésisel tudjuk meghatározni a provizorátushoz tartozó birtokok jövedelmét. Van ugyan egy velencei követjelentés 1516-ból, amely Mátyás korára visszatekintőén a királyi uradalmiak jövedelmét 50 000 dukátban határozza meg azzal, hogy jelenleg az uralkodónak egyáltalán nincs bevétele az uradalmakból, mert el vannak idegenítve. Sajnos, azonban az adat összegszerű hitelességét egyáltalán nem lehet igazolni. 123 Szilágyi Erzsébet annak idején a Hunyadi birtokokon nagyarányú állattenyésztést folytatott, és telepítésekkel is igyekezett a birtokok jövedelmét fokozni. 124 Azt persze nem tudjuk, hogy az udvarbíró alá tartozó királyi birtokokon is így gazdálkodtak volna, vagy pedig a király anyja halála után követték-e példáját a tőle átvett uradalmakon. A XV. század második fölében a magyar mezőgazdaságban egyre inkább előtérbe lépett a feudális földjáradék pénzformája, a munka járadék kevés szerep et játszott, de a termény járadékkal szemben is előtört a pénz. 125 Hogy mutatkozott meg ez a jelenség a királyi birtokokon? A kunok cenzust, ill. rendkívüli adót, tehát pénzjáradékot (ezenfelül termény járadékot is) fizettek. Ugyancsak pénz járadék volt a jász tegezpénz. A szőlők után egyes királyi birtokokon borkilencedet szedtek. 126 Egyéb egykorú adatot sajnos nem tudunk idézni. Egy sziáz évvel későbbi forrásban azonban összeírják a budai és visegrádi várhoz tartozó koronajavakat. Egy faluban, Tökön, ekkor még emlékeztek a magyar királyok idejében fennállt földesúri terhekre: évente adtak 25 ft-ot (azaz cenzust), két szőnyeget és hetente a király konyhájára 122 1484. április 24—október 1; 1485. november 13; 1485. december 24—1486. május 11; június 8—10; június 25—július 6; december 13—18; 1487-ben állítólag kétszer, egy februári és egy novemberi napon (kétséges azonban, hogy nem a personalís praesentia bíróság Mátyás nevében kiadott oklevele alapján állítják-e?); 1488. december 20—1489. január 1; 1489. május 28—augusztus 29; szeptember 28—1490. január 8. (Sebestyén i. m. 92—93.) Tehát kb. hat év alatt mindössze másfél év! 123 w en zel Gusztáv: Marino Sanuto világkrónikája, Magyar Történeti Tár XXV, k. 1878. 53. — A követjelentés (Suriano volt a követ) minden jövedelemforrásnál magasabb összeget ad meg a többi forrásunknál. (Vö. Csánki: Mátyás... 11. skk.) Ez is óvatosságra int Surianóval szemben. 124 Elekes Lajos: Hunyadi. Bp. 1952. 305—9. 125 Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV— XVII. században. Bp. 1963. 55. 126 Kunok adózására: 1469: Gyárfás i. m. III. k. 666. — 1473: uo. 672. — 1503: uo. 718—9. — Kring i. m. 170; skk. — Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. Bp. 1949. 262. (a kunok lesüllyedése). — Terményjáradékkal is tartoztak azonban a kunok, 1. fenn 21. j. továbbá Szerémi i. m. 347., ahol a következőket olvashatjuk: a kunok „omni anno presentabant Regiestis (!) ad coquinam mille boues, decem milia modiis frugum, pisa sexaginta pintas, de butiro de formagio-caseo duo milia propinabant ad arcem Buden, pro victu curie Regiestatis(í), et in preparatis in pecuniis duo milia florenorum omni anno . . .". — Kilencedre: 1504: Dl. 21370.
