Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Kubinyi András: A budai vár udvarbírói hivatala, 1458–1541 : kísérlet az országos és a királyi magánjövedelmek szétválasztására / 67–98. o.

84 Kubinyi András feljegyzést készített.

120 A 118—125. pontokban az akkori budai várnagy és provizornak „bűnlajstromát" írja le „Fidelitas Joh'annis Bornemyzza" c. alatt. Elmondja, hogy a pozsonyi várat és harmincadot, a fogarasi hercegséget, valamint a budai várnagyságot (officium) birtokolja, de ezeknek a jövedelmeiből semmit sem adott a királynak. Majd így folytatja: „neque arcem Budensem edifficat (!). Item provisor curie Budensis est, de cuius proventu alifás sue Maiestati et cubiculariis regiis ad duas mensas coxerunt, servitoribus et prebendäriis regiis inde sölverunt, ac ruinam domus regié solerter edifficaverunt, (!) nunc autem nihil coquere facit..." Utána leírja a budai palota romos állapotát. A királyok Bornemisszát nemtelen állapotból emelték ily magas polcra. Igen nagy vagyont gyűjtött össze a királyi jövedelmek elsikkasztásából, noha gyermeke sincs. A 121—122. pontban így folytatja: „Tempore Matihie regis cum septem annis cum germanis bellum sua Maiestas habuerit, provisor curie Budensis Blasius Raskay fűit, qui illis annis omniä necessaria coquine et prebendariorum ac domus administravk. Insuper stabulum unum Bude regium, unam curiam regia'm in ci vitaié Wy ssegradienisi unacum abacum (!) regium sue Maiestati de'proventu curie dicte ordinlavit et quamplures servitores et exercitus tenuit. Supra, hec omnia sue celsitudini decem millia florenorum in puro auro presentavit. Swá. Maiestas omnia predicta parvifaciens uno bacu'lo eum viriliter pereuisserat." Bár a forrás elbeszélése 35—40 évvel régebbi eseményekre vonatkozik, adatai lényegében elfogadhatók. Nem tudjuk ugyan, hogy a forrás szerzője, Császár Mihály milyen idős volt, amikor ezt leírta, de ha nem Saját emlékezetére támaszkodott, akkor is még sokan éltek a királyi udvarban, akik Mátyás alatt kezdték pályájukat és így elmesélhették az akkori eseményeiket. Maga Bornemissza abbain az időben már alkincstartó volt. Az elbeszélésnek anekdota íze is Van (Mátyás pálcaütlése), amely lehet, hogy magától Ráskaitól származik, akinek gazdálkodását Császár szembeállítja Bornemisszáéval. (Ráskai . 1517-ben halt meg, kilenc evvel a forrás keletkezése előtt.) Császár leírásának fiitelét támasztja alá az is, hogy Ráskai Mátyás alatt közel hét évig volt udvaribíró ós ez nfagyjából tényleg egybeesett az osztrák háború időszakával. A budavári istálló is akkor épült.

1

"

1 A szöveg azonban erősen célzatosan Bornemissza-ellenes, és így — bár az alaptételeknek igazaknak kell lenniük — túlzott. A túlzás azonnal igazolható: épp Ráskai val kapcsolatban idéztük fentebb azt >az adatot, amely szerint az ólom árát a kincstár fizieti meg, tehát neki sem volt elég a királyi uradalmak jövedelme. Ha tehát a Császár-féle leírásból ki'riálmozzuk a Ráskai által tényleg a kúriai jövedelmekből fedezett kifizetéseiköt, nem sok marad. Csak két asztalra főztek, Budán és Visegrádon bizonyos építkezéseket folytattak (de mint fent láttuk, ezt iis részben kincstári pénzből), elkészíttette az abacusit, tartott bizonyos mennyiségű szolgát, végül (hét év alatt öisszesen!) 10 000 ft-ot adott át a királyriak. Ezen felül a királyi konyha, szolgálattevők és palota minden szükségletét adminisztrálta, de csak adminisztrálta, és nem anyagilag fedezte! 120 Kiadta: Horvát István: Verbőtzi István emiékezete. II. k. Pest 1819. 208—36. Az alább idézett szakasz: 232—33. — Mi Horvát nem egészen kifogástalan kiadása helyett az eredetit használtuk: Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Litterae et epistolae originales 32. 121 Fógel: II. Lajos... i. m. 52, — Az istállóra: Gerevich László: A budai vár feltárása. (Sajtó alatt.)