Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.

A Hunyadi család levéltárának története 37 terelnokségi államtitkár, aki mind Paulerrel, mind pedig Thallóczyval igen szívélyes kapcsolatban állt, saját kezűleg feljegyezte, hogy a miniszter a vele július 17-én folytatott megbeszélés során kijelentette, hogy nem ragaszkodik ahhoz, hogy a Hunyadi levéltár a múzeumba kerüljön, de valamely ellenszolgáltatáshoz ragaszkodik. A fődolog szerinte is az, hogy a Hunyadi okmányok az ország birtokába kerüljenek.

97 E beszélgetésre, illetőleg pro domo feljegyzésre támaszkodva, Szápáry Gyula, gróf miriiszterelnök július 23-án megadta hozzájárulását a Hofkammerarchiv 'és a Nemzeti Múzeum anyagának kiadásár hoz.

98 Az osztrák miniszterelnök a Hofkammerarcíhiv anyagából történő átadáshoz való hozzájárulását már július 14-én, közvetlenül a Külügyminisztériumhoz címezve, megadta.

99 A Külügyminisztérium a miniszterelnöki hozzájárulások birtokában 1891. szeptember 10-én értesítette a müncheni követséget a Haus-, Hof- und Staatsarchiv április 23-i jelentésében foglaltakról, s a miniszterelnöki hozzájárulásokról, s az átadás-átvétel módozataira vonatkozóan kérte a bajor fél javaslatát.

100 A december 26-i bajor válasz tudomásul veszi a bambergi Kopialbuűh hiányát, nem tartja szükségesnek a levéltári anyag helyszíni átvételét, hanem bérmentesített küldeményben történő szállítását javasolja.

101 A válasz a szokott úton érkezett meg a magyar Miniszterelnökségre, ahonnan 1892. március 26-án szólították fel a vallás- és közokitatásügyi minisztert, intézkedjék, hogy a „csereképpen felajánlott kézirati codexek és oklevelek a magy. nemzeti múzeum igazgatósága által a közös pénzügyminiszter úrhoz legott megküldessenek", s értesítést kértek ennek megtörténtéről.

102 A miniszter április 1-én ilyen értelemben utasította a Nemzeti Múzeum igazgatóját, de egyidejűleg azonos szám alatt felhívta a miniszterelhök „becses figyelmét .... átirataimban hangsúlyozoitt ama föltételeimre, hogy a szóban levő cserébe csak az esetben bocsátkozhatom, ha a Hunyady-levéítár a Nemz. Múzeumban helyeztetik el". Ezit az átiratot Tarkovich államtitkár ad acta tétette.

103 Szápáry miniszterelnök május 24-én sürgeti a VKM válaszát, s bár hivatkozik annak április 1-i átiratára, nem reflektál az abban foglaltakra.

104 1892. július 14-én kelt Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternek az az állásifoglalása, amely hosszabb időre holtpontra juttatta a csere ügyét. Csáky szerint a csomagolásra kész anyag elküldését az a két körülmény akadályozza, hogy a csereanyag csak akkor lenne egyenértékű, ha a lajstromozott és lajströmozatlan rész egyaránt kiadatnék, másrészt nem kapott biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a Hunyadi levéltár a Nemzeti Múzeumba fog kerülni. Ez utóbbi álláspontját azzal indokolta, hogy a „Múzeum alapítványi természetű intézet, melynek anyaga meg nem csonkítható, s még a mostanihoz hasonló, teljesen egyenértékű csere is csak a magyar 97 Uo. 2345/1891. 98 Fogalmazvány: uo.; tisztázat: FuHKA, RFM, Präsidium 187/1891. — A magyar miniszterelnök a közös Pénzügyminisztérium levéltárában őrzött anyag tekintetében is illetékesnek tartotta magát, de a Pénzügyminisztériumban ezt a hozzájárulást nem igényelték, sőt rossz néven vették. 99 Tisztázat: HHStA, MdÄ, AR, Fach 14, K 13, 1/89, 25852/2/1891. (OL Filmtár W 496. doboz.) — Másolata: FuHKA, RFM, Präsidium 176/1891. 100 Fogalmazvány: HHStA, MdÄ, AR Fach 14, K 13, 1/89, 27327/2/1891. (OL Filmtár W 496. doboz.) 101 Uo. 1947/2/1892. (OL Filmtár uo.) 102 OL K 26, 1910: XLI. 4311, 622/1892. 103 Uo. 815/1892. 104 Uo. ad 815/1892.