Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.

23 Borsa Iván 28-án kérte az okleveleknek a kamarai levéltárba való megküldését.

45 A Kancellária július 13-án ilyen értelemben tett előterjesztést, és II. József döntése az volt, hogy a Helytartótanács a fiscus-szal együttműködve rendezze az iratokat, készítsen megfelelő jegyzéket, amiket mutassanak be neki és ezek alapján fogja elhatározását közölni. E legfelső döntés alapján a Magyar és Erdélyi Kancellária augusztus 14-én kérte a Geheime Hof- und Staatskanzlei-t, hogy a K. K. Hausarcniv-ban elhelyezett okleveleket adják át Fabianics magyar kancelláriai registrator-nak.

46 Kaunitz kancellár augusztus 30-i válaszában kéri, hogy vegyék figyelembe Schmidt udvari tanácsos és levéltáros véleményét,, amely szerint a Családi jellegű okleveleknek a magyar k'arnarai levéltárban történt elhelyezése után az államügyeket illetők, mint amilyenek a Boszniára, Szerbiára és Dalmáciára vonatkozó igényeket alátámasztok, a Geheimes Hausarchiv-ban kerüljenek végleges elhelyezésre, s ezekről hiteles másolat kiadását igen. Fabianics Ádám registrator csak december 15-én jelenti a Magyar és Erdélyi Udvari Kancelláriának, hogy az okleveleket darabonként átvette és az e célra előkészített két dobozban elhelyezte, s utasítást 'kér a további teendőkre nézve. A Kancellária december 21-én az okleveleket jegyzékekkel együtt megküldte a Helytartótanácsnak az előzményekben már tisztázott feladatok (rendezés, jegyzékelés, a causarum regalium director-ral való átnézés, a koronát illető oklevelek visszaküldése) elvégzése végett.

48 A Helytartótanács az okleveleket 1787. január 13-án átadta a Kamara Archivumánalk, s egyidejűleg értesítette erről Lányi József causarum regalium director-t, aki néhány nappal előbb megkereste a Helytartótanácsot azért, hogy két általa vitt perhez, az ansibachi elenchusból ismert okleveleket megkaphasson.

49 A kamarai levéltár legott hozzákezdett az oklevelek rendezéséhez és átvizsigálásához. Az 1166 oklevelet évrendezve egy nagy és 3 kisebb csoportba osztották. A nagy csoportba az egyszerű iratokat (acta archivi sic dieti Anolczbachensis) sorolták, az egyik kisebbe az egyháziakat, a másikba a pápai bullákat és néhány confraíernitasra vonatkozót, a harmadikba pedig a közjogi iratokat (acta publica) osztották. A nagy csoportot 27 fasciculusra tagolták, a három kisebb pedig 1—1 fasciculust tett ki. A fasciculusokon belül az egyes (vagy egy tárgyra vonatkozó) iratokat sorszámmal látták el. Minthogy egy sorszám alatt több darab is volt, az 1166 oklevél csak 985 tétölt tett ki. A 30 fasciculusnyi anyagot a Magyar Kamara Archivuma Neoregestrata Acta című gyűjteményének 1501—1530. számú fasciculusaként helyezték el, s az e gyűjtemény többi részléhez készült segédletek mintájára elenchust és indexet (birtok- és. 45 Fogalmazvány: OL E 127, 1786: 444/5; tisztázata: OL A 39, 1786: 74%. 46 OL A 39, 1786: 9040. 47 Fogalmazvány: HHStA, Kur rentakten des HHStA 2/1786 (OL Filmtár W 496. doboz); tisztázat másolata: OL A 39, 1786 : 10043. — Schmidt előterjesztésében védelmébe vette Stiebert a hibás jegyzék miatt, s joggal hivatkozott arra, hogy Stieber nem lehetett tisztában a középkori magyar földrajzzal. Érdekes, hogy Schmidt ebben az előterjesztésében általános jellegű javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a Hausarchiv átadná a birtokában levő családi és birtokjogi vonatkozású okleveleket, viszont kéri, hogy cserébe megkapja a magyar kamarai levéltártól a fontos államügyek iratait. E javaslata elfogadásának köszönhető, hogy a Magyar Kamara Archívumában őrzött Neoregestrata Acta 1587— 1596. fasciculusaiban őrzött iratokat az Archívum átvehette. (OL A 39, 1786: 10921, 13963; 1787: 284, 2844, 2846.) 46 Fogalmazvány: OL A 39, 1786: 14180; tisztázat másolata: OL E 127, 1787: 65/2. 49 OL E 127, 1787: 65/3 és 65/1.