Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.
A Hunyadi család levéltárának története 29 családnév-mutatót) készítettek hozzá. 50 A rendezéssel egyidejűleg történhetett az oklevelek átvizsgálása abból a szempontból, hogy nem tartalmaznak-e államügyeket érintő adatokat. Ez átvizsgálás eredményeképpen a kamiarai levéltár 1787. április 27-én már kérdést intézett a Helytartótanácsihoz, hogy mitévő legyen azzal az Ansbachból kapott 11 oklevéllel, amely a koronának Ossero. Pago és Uzor szigetekhez való jogát bizonyítja. 51 A Helytartótanács az okleveleket kísérőjegyzékkel együtt május 1-én felterjesztette a Magyar és Erdélyi Kancelláriához, 52 amely azokat május 31-én megküldötte a Geheime Hofund Staatskanzlei-nek a Haus- und Staatsarchiv-ban való elhelyezés végett. 53 Az oklevelek azóta is a Haus-, Hof- und Staatsarchiv oklevélgyűjteményében találhatók. 54 Az oklevelek elendhuisia az 1787/1788^as katonlai évben készült el, s erről Tersztyanszky Dániel helytartósági tanácsos és kamarai levéltári igazgató jelentése alapján 55 II. József is tudomást szerzett, s 1789 februárjában más ugyanekkor elkészült elenchusokkal együtt az ansbadhi oklevelek elenchusámak bemutatását is elrendelte, 58 ami meg is történt. A király az elenchust meg is tekintette, az üggyel kapcsolatban azonban további intézkedést nem tett 57 és ezzel az Alexander anisbachi őrgróf által átadott oklevelek 18. századi története le is zárult. Az oklevelek sorsában alig 60 év múlva újabb fordulat következett be. A magyar szabadságharc leverése után a Horvát Országos Levéltár, több 1849. és 1850. évi kamarai elnökségi rendelet alapján, lehetőséget kapott arra, hogy a Magyar Kamara iratanyagából kiválogassák, majd átvegyék és Zágrábba szállítsák a Horvátország, Szlavónia és Dalmácia területére vonatkozó okleveleket és iratokat. Ennek során megtörtént <a Neoregestrata Acta című gyűjtemény átnézése is, és Kukuljevic Iván, a horvát delegáció vezetője, továbbá Kontic György, Szerem megye főlevéltárnoka az ansbach'i okleveles anyagból közel 240, főleg a Szlavóniában volt hatalmas Corvin-birtokokra vonatkozó oklevelet válogatott ki és vett át 1850. augusztus 8-án a cs. kir. kamarai főigazgatóság levéltári hivatalától, megyeri Besze Ferenc igazgatótól. 58 így az oklevelek egy része Zágrábba került. A Pauler Gyula országos levéltárnok vezetése alatt 1874-ben újjászervezett Magyar Országos Levéltár néhány évvel az újjászervezés után megkezdte a „Magyar Országos Diplomiatikai Levéltár" elnevezésű gyűjtemény kialakítását. E munka keretében felkutatták a levéltár különböző állagaiban található, 1526. augusztus 29 előtt kelt okleveleket és iratokat, s ezeket a bennük 50 OL Magyar Kamara Archívuma, NRA 1501—1530. fasciculusok elenchusa (A 2386 rakszámú kötet). 51 OL E 127, 1787: 132/3. 52 Fogalmazvány: OL E 127, 1787: 132/4; tisztázat: OL A 39, 1787: 6135. 53 OL A 39, 1787: 6135. 54 Tulajdonképpen 13 olyan oklevelet találtak, amelyek a dalmáciai szigetekre vonatkozóan tartalmaztak 1371 és 1455 közötti időből való adatokat, de ezek közül kettő 2—2 példányban volt meg, s a másodpéldányokat nem adták át (NRA 1513/22 = 01. 8223 és NRA 1513/29 = Dl. 33772). Az átadott oklevelekről hiteles másolatokat készítettek és az évrendezett anyag megfelelő helyén hagyták. Jelzeteik: NRA 1510/21, 1513/20, 22—24, 28—29, 1514/4, 5, 25. A Bécsbe került oklevelek mikrofilmje az OL filmtárában a W 530 jelű dobozban található. 55 OL A 39, 1789: 1325. 56 Uo. 1789: 2339. hl Uo. 1789: 10102. 68 OL E 102, Decr. Cam., Acclusa Xllb jelű kötet.