Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Lengyel Alfréd: A törvényhatósági jogú város igazgatása a kapitalizmus korában : különös tekintettel Győr thj. város igazgatására : II. rész / 233–252. o.

\ A TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÜ VÁROS IGAZGATÁSA A KAPITALIZMUS KORÁBAN (különös tekintettel Győr thj. város igazgatására) II. rész 2. A 'városigazgatás a két világháború között 1. A Tanácsköztársaság bukásával megnyíló ellenforradalmi korszak a két világháború'közötti várospolitikáját a restaurált burzsoá rendszer egyre élesedő belső ellentmondásai által felvetett problémák megoldására irányuló kísérletek töltik ki: egyik oldalon a városi burzsoáziának a városi jövedelmek minél alaposabb lefölözésére irányuló, és ennek érdekében a város igazgatását továbbra is minél jobban befolyásolni kívánó (s ehhez jól hangzó jelszóként a városi autonómiának éppen úgy mint a tisztviselőrétegek anyagi helyzeitének védelmét egyaránt felhasználó) törekvéseivel, — másrészt a kormányzatnak ezt saját jól felfogott érdekéiben konkrét ^setékben és vonatkozásokban korlátozni kívánó, ám ugyaniakkor a burzsoá várospolitika egészének stabilizációja érdekében részben eltűrni is kénytelen, az így szerzett haszonból viszont mindenképpen részt követelő várospolitikájával. Természetes, hogy az uralkodó osztály minisztériumokbain és törvényhatósági bizottságokban ülő csoportjai között így elsősorban a városgazdálkodás és a városi jövedelmek körül kibontakozó, végülis teljesen meddő, csupán szemrehányásokba és panaszokba, illetve pusztán adminisztratív intézkedésekbe torkolló ellentéteket a mindkét: részről bőven alkalmazott (helyenként nacionalizmussal is fűszerezett) demagógia ellenére is, a dolgozó tömegek közönnyel szemlélték. Mindezen ellentétek ui. helyzetükbe semimi javulást nem hoztak, már csak azért sem, mert a munkásmozgalom minden formájával és akciójával szemben — melyekre pedig a húszas évek végén kibontakozó hatalmas gazdasági válság s a dolgozó tömegek ennek nyomán hatalmasra növekedő nyomora egyre bőségesebb okot szolgáltatott

1 —, a két szembenálló csoport, korábbi ellentéteit feledve, azonnal egységet alkotott;. Ugyanez az érdekközösség szolgált akadályául.annak is, hogy a legszükségesebb reformok is kellő időben s kellő súllyal valósuljanak meg, a városok. politikai közélete megélénküljön és valódi várospolitika alakuljon ki. Ez lesz a magyarázata az alábbiaikban a városigazgatás két világháború közötti történetét vizsgálva kibontakozó oly sivár és kisszerű képnek is. 2. A Horthy-korszak kezdeti időszakában részben még a Friedrich-féle, úgynevezett „nemzeti kormány" által kiküldött kormánybiztoisok irányították a törvényhatóságok működését. Ezek — akárcsak az őket felváltó főispánok —az uralkodó osztály érdek-képviselőiként elsősorban arra ügyeltek, hogy a régi közigazgatási szervezet keretében megerősítsék a győztes ellenforradalom rendszerét és a dolgozó tömegek továbbra is érezhető elégedetlenségét látszat-engedményekkel egyelőre lecsillapítsák. Ezek közé tartozott pl. a szélesebb körű választójog gyakoriatánalk átmeneti fenntartása, a földreform ígérete, a törvényhatósági bizottságok újraválasztásánlak kilátásba helyezése. Érdemleges