Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

A magyar állami műszaki szervezet kezdetei 221 mak felmérését, térképezését, műszaki-gazdasági leírását ill. újjászervezésére vonatkozó javaslattételt rendeli el, mindezt a megindítandó rendszeres és nagyszabású telepítések érdekében.

50 Ez a rendelet már határozott formáiban, céltudatosan tér a reformok megvalósításának útjára. A rendelkezés részletes ismertetése előtt szükségesnek látszik, hogy a telepítés problematikáját, a XVII. század egyik legfontosabb kérdését először nagy vonásokban és általában tegyük vizsgálat. tárgyává, majd megszemléljük, hogy melyek voltak a telepítés folyamatának speciális vonásai magyar vonatkozásban. Ezeknek az előzményeknek ismerete nélkül ui. nem láthatjuk tisztán azokat az összefüggéseket, melyeknek szükségszerű következményeként a fent említett rendelet létrejött. Általában röviden utalnunk kell arra, hogy a telepítés gondolata — gazdasági szisztémáktól függetlenül — a XVIIL század államigazgatásának központi kérdése volt.

51 A telepítés intenzitásától függött — általános korabeli felfogás szerint — áz állam gazdasági és katonai teljesítőképessége, a telepítés mérve szabta meg a bel- és külpolitikai lehetőségek határait. Ennek természetes következményeként az összes másodlagos reformtörekvések a telepítési gondolat talajából nőttek ki, ill. azzal szoros kapcsolatban voltak. Iparosítás, kereskedelem, mezőgazdasági, kultúrpolitikai, szociális és igazságügyi reformtörekvések ugyanúgy, mint a műszaki jellegű munkálatok (folyamszabályozás, lecsapolás, felmérés, térképezés, statisztikai összeírás) állandó kölcsönhatásban voltak a telepítés problémáival. Az osztrák kormányzat népességszaporító'törekvéseinek gyakorlati megvalósítására legalkalmasabb talajul a török alól felszabadult és néptelenné vált magyarországi területek szolgáltak. A Kollonich-íélc Einrichtungswerk kezdeti kísérletezése után a birodalom külpolitikai és katonai nehézségei miatt hosszú évtizedekig nem kerülhetett sor telepítések gyakorlati végrehajtására. Csupán az 1723. évi országgyűlésen került újból szóba a kérdés. Ekkor törvény született a telepítésekről, ez a jogszabály azonban csupán az irányelveket tartalmazta, a végrehajtás felől nem intézkedett. így a század első felében állami részről csupán egy-két helyen történt telepítési kísérlet. Ebben a korban inkább a nagy magánbirtokosok voltak elsőrendűen a telepítés szervezői;

52 az "övékéhez képest az állami telepítések arányai lényegesen kisebbek voltak. Megszervezésük Grassalkovich Antal kamarai elnök nevéhez fűződik; az akció célja elsősorban a dél-magyarországi kamarai birtokok betelepítése volt. A telepítések lebonyolítása ugyanolyan rendszer szerint folyt le mint' a magánbirtokokon, s maga Grassalkovich is hasznosította az állami akció során mindazokat a tapasztalatokat, melyeket Pest környéki és egyéb birtokai telepítése során mint magánbirtokos szerzett. E korai állami telepítésekkel kapcsolatban a további fejlődés szempontjából lényeges momentum, hogy a közhivitalnokok, akik később, a 60-as évek során a nagy állami telepítések szervezésében vezérszerepet játszottak, részben már ezekben a korai akciókban is résztvettek s így tapasztalataikat ők is hasznosítani tudták. Az osztrák telepítési rendszer az új korszakban is — mint korábban — a kamaralisztikus célok kifejezett szolgálatában állt, azzal a különbséggel, hogy míg korábban inkább csak kísérletek történtek ez irányban, 1760 után teljes tervszerűséggel bontakozott ki a kameralisztikus államigazgatás s ezen belül a telepítések —- rendszere is. Az osztrák kormányzat az ily szellemben lebonyolítandó telepítések megszervezésével Cothmann Antal udvari kamarai tanácsost bízta meg, aki rendíthetetlen híve volt az osztrák pénzügypolitikának s akiről feltehető volt, hogy Grassalkovich mellett szerzett tapasztalatait megfelelően értékesíteni fogja az új munkálatok során.

53 Személyének kiválasztásánál az is 50 Ben. res. 1763. febr. í. 51 A telepítésekre általában 1.: Schünemann, Konrad: Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresia. Bd. I. Berlin é. n. és uő.i Die Einstellung der theresianischen Impopulation. Bécsi Magyar Tört Intézet Évkönyve 1933. és Szekfű i. m. IV. köt. 419. skkl. Kempelen Béla: Adalék a délvidéki német telepítések történetéhez. Századok 1906. 911. skkl. 52 A legnagyobb telepítésekre 1.: Károlyi László: A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Bp. 1911. I—

II. köt. és Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása. Bp. 1933. 53 Schünemann i. m. 194. skkl.