Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

222 Tóth Andrásné Polónyi Nóra közrehatott, hogy — telepítési tapasztalatain túlmenően — mint magyarországi születésű német anyanyelvű hivatalnok, alaposan ismerte a magyar és különösen a dél-magyarországi bonyolult közigazgatási és jogi viszonyokat. Várakozásukban nem csalódtak: Cothmann kimagasló képességei révén alkalmas volt arra, hogy a kezdet nehéz éveiben, a szervezés szétágazó problémái között biztosan megtalálja a helyes utat és az egész problémakört világosan áttekintse. Elsősorban a néptelen kamarai puszták betelepítését szorgalmazta. E cél érdekében pontos felmérési adatokra, térképekre és statisztikai anyagra volt szüksége. Mint kifejtette:, enélkül minden -akció ingoványos talajon mozog, reális eredmények helyett anyagi és erkölcsi téren egyaránt káros meglepetésekkel lehet számolni. Elképzeléseinek sikerült megnyernie a legmagasabb köröket is: a fent említett 1763. évi rendelet Cothmann elveinek megfelelően elsősorban a kamarai puszták betelepítése, s az ezzel kapcsolatos nagyarányú műszaki munkák megindítása felől intézkedett. A rendelet első pontjai általános elvi jellegűek: megokolják a telepítés általános erkölcsi és gazdasági szükségességét, majd irányelveket adnak az új telepesek kiválasztásával kapcsolatban, kitérve azok vallási és személyi viszonyaira. A következőkben a telepítések adminisztratív megszervezéséről olvasunk. A telepítés legfőbb irányítására Cothmann kapott megbízást;, mellette inspektori állások létesültek, elsőként a bácsi és aradi kincstári uradalmak telepítési akcióinak lebonyolítására.

54 A 6. pont tartalmazza a Cothmann részére adott részletes utasítást. Ebben az uralkodó elrendelte, hogy Cothmann — aki egyúttal a sóügyek igazgatója is volt — vizsgálja felül a két említett kamarai uradalom összes pusztáit és az ottani. sóhivatalokat. Tegyen jelentést ezzel kapcsolatban az általa telepítésre alkalmasnak, illetve alkalmatlannak ítélt pusztákról, azok területi és természeti viszonyairól valamint azokról a tényezőkről, melyek a telepítést pozitív vagy negatív értelemben indokolják. A rendelet 7. pontja már túllép a fenti kereteken s arról intézkedik, hogy el kell készíteni az összes kamarai uradalmak felmérését, térképezését és az uradalmak gazdasági leírását. Ezzel országos viszonylatban intézkedett azon előfeltételek megteremtése érdekében, melyek, nélkül a gyarmatosító-kameralisztikus gazdaságpolitika nem tudhat eredményeket felmutatni. A rendelet e pontja — melynek szövegét alant közöljük — alapja a XVIIL század második felében végbe ment műszaki munkálatoknak, s mint ilyen, elsőrendű szerepet játszik a magyar műszaki szervezet további kialakulásának menetében. „. . .ordinamus, ut quodprimum temperies aeri admiserit, confectio mapparum: geometricarum super singulo dominio nostro camerali inchoetur, et in conscriptione cujus mappae annactanda demonstretur, qualisnam sit status praesens singuli dominii, quoad populum, quoad terras cultas, prata seu foenüia et silvas, item quoad terras incultas, deserta seu sic dicta praedia, aquas dein stagnantes et paludes his porro adjiciatur,, quos coloni, inquilini, opifices et artifices in quovis loco existant, cujusve nationis et religionis sint, quot numero pecora omnis spéciéi habeant, cujusdem sortis seminibus terras suas ad fructificandum inseminant et quorsum sua producta distrahant? Exprimatur praeterea quot jugera terrarum, seu quot dierum laboris terrae et prata ad unam colonicalem sessionem excindatur, et quales dispositiones tarn eatenus, quam verő quoad commune pascuis et silvas factae habeantur, et observantur, qualisve Dominicales praestationes ab uni communi fundo colonicali seu sessione cum adnexis pertinentiis, utilitatibusque et beneficiis considerato Dominio observire (?) debeant? Subnectatur denique opinio Regiae Camerae Hungarico—Aulicae qualiter populationem ampliandam et culturam respective noviter inducendam et meliorandam esse existimet. Hujusmodi demum Mappae conscriptionibus dominiorum praemissisque declarationibus ac demonstrationibus et opinione debita instructa una post aliam prout nimirum confectae fuerint, succes-sive autem omnes Nobis submittantur." A rendelet megvalósításának egyik leglényegesebb előfeltétele tehát a. munkálatokhoz szükséges műszaki személyzet biztosítása volt. Ebben a tekintetben meglepően rövid idő alatt lényeges intézkedések történtek. Cothmannak, mint az. 1764-ben a magyar kamara hatáskörén belül alakított telepítési bizottiság (Com54 Az első kinevezett inspektornak, Fux Simon Mátyásnak 1763-i instructiója: OL Kam. lt. Relationes commissariorum regiorum. Fasc. 39. no. 66. Kiadása: Magyar Gazd. törtSzemle 1899. (VI) 380. skkl.'