Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

220 Tóth Andrásné Polónyi Nóra E gazdaságpolitika jellegű intézkedések egyrészt a műszaki vonatkozásoktól távolabb álló védvámpolitikával, másrészt viszont intenzív műszaki tevékenységet feltételező egyéb elképzelésekkel álltaik kapcsolatban. Ilyenek voltak elsősorban a különböző mezőgazdasági reformtörekvések, a nagyarányú állami telepítések, a közlekedési hálózat kiépítésének megindítássá s végül- az úrbérrendezés munkálatai. Mindezen feladatok megoldása szükségessé tette a műszaki képzettségű hazai személyek számának gyarapítását, elméleti tudásuk színvonalának emelését s általában egy állandó jellegű műszáki szervezet kialakítását.

46 E gazdasági jellegű intézkedések műszaki téren megnyilvánuló vetületei csak a század hatvanas éveitől kezdődően mutatkoztak. Az 1762. június 15-i királyi határozat bevezetőben elrendeli, hogy a kamarai irattár igazgatója írja össze az ország kamarai javait és javadalmait, a birtoklás időtartamának, a birtokos nefvének és a bérösszegnek feltüntetésével A kamiara ugyanis magyarországi birtokait illetően a legnagyobb tájékozatlanságban volt, s a most megindított nagyszabású gazdaságpolitika irányításához mindenekelőtt a leglényegesebb adatokkal kívánt tisztában lenni. Ezekre elsősorban azért volt szüksége, mert a bérletek megkötésének időpontja általában régi keletű volt s az egyes bérletek oly csekély összeggel szerepeltek a régi kincstári kimutatásokban, hogy felülvizsgálatuk, esetleg' a birtokoknak a kincstár közvetlen kezelésébe való visszavétele szempontjából nélkülözhetetlennek látszott.

47 A fejlődés következő lépcsőfoka a nemsokára, ugyanez év szeptember 13án megjelent újabb intézkedés volt, mely a kamarai birtokok mocsarainak lecsapolásával és e birtokok gazdasági újjászervezésével, betelepítésével foglalkozott.

48 A rendelet elsőrendű forrása a magytar műszaki szervezet kialakulása történetének. Megjelenését a kincstár pénzügyi szempontjaival indokolták. Az ország és különösen a kamarai területiek nagyméretű mocsarai a mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok, tehát megfelelő hasznot sem hajtanak. Ezért elsősorban a kincstári birtokokon, majd az esetleg megvásárolandó magánuradalmakban is a mocsarak kiszárítását, majd jövedelmező gazdasági berendezés létesítését, illetve e területek telepítését rendelte el a királyi határozat. E nagyszabású feladatok elméleti és gyakorlati alapvetésével: a műszaki-gazdásági tervek és költségvetések elkészítésével az uralkodó „ezekben a dolgokban jártas személyeket" kívánt megbízni.

49 Ezzel ellső ízben került rendeleti formában megfogal'miazásfa mérnökök rendszeres, országos viszonylatban is jelentős és nagyarányú munkálatokban való foglalkoztatása. A fent ismertetett két rendelkezés folytatása s a hazai műszaktörténet XVIII. századi korszakának egyik alapvetően jelentős dokumentuma az 1763. február 1-i királyi határozat, mely az összes magyarországi kamarai uradal48 A gazdaságpolitikai vonatkozásokra 1., 2. és 3. jz., valamint Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. 47 Ben. res. 1762. jún. 16. 48 Ben. res. 1762. aug. 26. és Prot. cons. cam. 1762. .szept. 13. — A csatolt határozat szerint jelentősebb mocsaras részek a kamara uradalmain nem találhatóak. Tehát az intézkedés elsősorban a magánuradalmakat érintette. A rendelkezésben foglaltak elvi jelentőségét ez azonban nem befolyásolja. 49 „Homines hujus rei periti" fogalommal jelölik meg azokat, akik bizonyos műszaki ismeretekkel rendelkeznek. A kifejezés csak akkor tűnik el, amikor a század végén a mérnöki működés már szakmai képesítéshez van kötve.