Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei / 207–232. o.

216 Tóth Andrásné Polónyi Nóra oldalú s elsősorban építészeti «érre való korlátozása következtében s legfőképpen anyagi okok miatt ui. a kamara a megüresedett állást a Prati mellett több éven át szolgált Hruby kőműves- és ácsmesterrel töltötte be. Tisztában voltak természetesen azzal, hogy a jól használható, ügyes és nagy gyakorlati tudással rendelkező mester nem pótolhatja mindenben a kora színvonalán álló és szaktársai közül is kiváló Pratit, a kisebb igényű munkálatok elvégzésére azonban az ő képességeit is elegendőnek ítélték, önálló tervezéshez, tervrajzok készítésére kétséges, hogy alkalmas-e, — vetette fel a kérdést a vonatkozó királyi határozat, éppen ezért javadalmazása is a Pratiéhoz képest, jóval kevesebb lett: kétévi próbaidőre mindössze évi 200 forint fizetéssel alkalmazták.

29 Kamarai épületek javítása, karbantartása s legfőképpen a szolnoki hídnak ós töltésnek már Prati idejében is folytatott munkálatai alkották munkaterülete főbb részeit.

30 Ugyanilyen jellegű feladatokra kapott megbízást az 1743-ban, Hruby halála. után következő, ugyancsak ácsmesteri képzettséggel rendelkező Hooheder is.

31 Az állami műszaki szervezet további kiépítése szempontjából ezek az évek látszólag kevés jelentőséggel bírnak. Korántsem tűnnek fel azonban eseménytelennek akkor, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy az osztrák gyarmatosító politika fokozottabb érvényesítése következtében ekkor indultak meg első ízben az eddigidknél lényegesebben nagyohbvonalú műszaki munkálatok, melyek a hatvanas években rendszeressé válva a szervezet keretei kibővítésének, megteremtésének legfőbb indítékai lettek. i A kamara ugyanis a harmincas évektől kezdve, rendszeres alkalmazású építészei mellett, a nagyobb jelentőségű műszaki vállalkozásokra egyre gyakrabban vette igénybe a maga korában ismert nevű külső műszaki szakemberek munkáját. Időben és jelentőségben is első volt ezek között Mikovmy Samuel udvari, kamarai mérnök, kora egyik legkiválóbb magyar mérnöke, aki műszaki tevékenységének több szakaszát magyar kamarai célok szolgálatában végezte. Életkörülményeinek és munkásságának részletezése, jelentősegének méltatása nem tartozik tanulmányunk szorosan vett tárgyához. Az erre vonatkozó — a magyar műszaki tudományok történetében aránylag gazdag — irodalomban ez majdnem minden vonatkozásban már megtörtént.

32 Ennek következtében most már köztudomású, hogy Milkoviny úttörő munkáját már a század húszas éveitől kezdve Magyarországon fejtette ki, először mint Pozsony megyei, majd mint tatai Eszterházy uradalmi mérnök, 1735-től pedig selmeci akadémiai tanár. Jogviszonya szerint mindvégig az udvari kamara hatásköre alá tartozott, ennek kezdeményezésére épültek ki a magyar kamarához fűződő kapcsolatai is, és. ezen keresztül nyerte az összbirodalmi célkitűzések szempontjából nagyfontos29 Ben. res. 1738. szept. 6. 30 Litt. adm. Bud. 1738 és 1743 évek mutatói. 31 Litt. adm. Bud. 1743. 32 Irmédi-Molnár László: Mikovinyi Sámuel térképfelvételi módszere. Térk. Közi. L (1930) 74. skkl. — Faller Jenő: Adatok Mikovinyi Sámuel kamarai mérnök és építész életéhez. Térk. Közi. II. (1932). 255. skkl. — Borbély Andor: Újabb adatok Mikovinyi Sámuel' életrajzához és műveihez. Térk. Közi. III. (1934) 154. skkl. — Faller Jenő: Mikovinyi Sámuel selmeci tanárkodása. Búvár 1936. 278 skkl. — Tarczy-Hornoch Antal: Mikovinyi Sámuel. Tárk. Közi. IV. (1936) 64. skkl. — Purgina, Ján: Samud Míkovim 17510—1750. Zivoc a dielo. Bratislava, 1958.