Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.

22 Borsa Iván családi levéltáraknak a sorsában, amelyek a török által később megszállt terü­leteiken maradtak. A Hunyadi család levéltárának történetével foglalkozva, szükségszerűen nemcsak a Hunyadi család — ideértve Corvin Jánost is — levéltárának anyagát tartottam szem előtt, hanem Brandenburgi György igen nagy méretű levéltárának a magyarországi, szlavóniai és erdélyi birtokokkal összefüggő, a többi levéltári anyagtól a sziléziai birtokok anyagával együtt elkülönülő és a Hunyadi levéltár anyagához kapcsolódó részét is. A szóban forgó levéltári anyag mintegy 1700 darab oklevelet foglal magába az 1181—1526. évekből, továbbá több ezer fólióra rúgó iratot. Ezek­ből az oklevelekből ismerjük a Hunyadi család történetét, itt maradt fenn a Hunyadi család címereslevele, s ezekből az oklevelekből kapjuk a legfontosabb adatokat a Mátyás halála után bekövetkezett országos eseményekről, Corvin János és családja történetéről. A Hunyadiak hatalmas birtokszerzései termé­szetesen sok esetben régi oklevelek átvételét is eredményezték, amelyek birto­kaik előtörténetére vonatkozóan tartalmaz niak gazdag adatokat. Különleges forrásértékekkel bírnak a nagy Corvin-, illetőleg Brandenburgi-uradalmak gaz­dálkodásával összefüggő iratok, s ehhez csak a modenai Este-levéltár magyar vonatkozású anyagának forrásértéke hasonlítható. A magyarországi Gyula, az erdélyi Hunyad, s a szlavóniai Medvéd és Rokonok uradalmak gazdálko­dásának iratai nemcsak a kor gazdaságtörténetének, hanem az illető területek helytörténetének is kiemelkedő forrásai. 1. Az ansbachi korszak és az oklevelek első részének sorsa György őrgróf és Kázmér nevű bátyja bebörtönözték atyjukat, s őrgróf­ságát kettéosztották. Az egyik részt Plassenburg (később Bayreuth) székhely­lyel az elsőszülött Kázmér, a másikat Ansbach székhellyel György kapta. György magyarországi levéltárát Ansbachba 4 vitte,- s innen irányította ma­gyarországi birtokainak ügyeit. 1527-ben Kázmér meghalt és kiskorú fiának, Albertnek, György lett a gyámja, így átmenetileg ismét egy kézbe került a két őrgrófság igazgatása. György ez időben inkább Plassenburgban tartózkodott, s így a levéltár egy része is Plassenburgba került, illetőleg az iratanyag már itt jött létre. Valószínűleg ez a megosztottság tette szükségessé az Ansbach­ban maradt oklevelek jegyzékelését. 5 Albert nagykorúságának elérése után György állandó székhelye ismét Ansbach lett, de a magyar és sziléziai birto­kokkal összefüggő iratanyag a plassenburgi várban maradt. Ezeket az irato­kat Albert őrgróf nagybátyja kérésére 1541. október 26-án kelt levél kísére­tében Hannsen Haugkenn nevű írnokával Ansbachba küldötte. 6 Branden­burgi György még a mohácsi csata előtt megkezdte az első feleségétől örökölt 4 A mai Középfrank kerület székhelye, Nürnbergtől délnyugatra. 5 Verczaichnuss ertlicher brieuen, Libelen, Registern vnd Copirter Hanndlungen Hun­gerischer vnd Slesischer sachen, die Hienyden zu Onolczbach ynn Truhelein und Schachteln gefunden werden. Ausserhalb deren Originalien, szo vffm Gebirge zu Blassemberg ymm Gewelbe ligen. — Staatsarchiv Nürnberg (a továbbiakban: StA N) Repertórium Nr. 236 (Veraltete Repertorien Nr. 326) fol. 72. — Az 1528-ban készült jegyzéket Spiess levéltáros 1778-ban lemásoltatta. Staatsarchiv Bamberg, Collectanea Spiessiana (a továbbiakban: StA B, Coli. Spiess.) Rep. C 18 1 , S 97, Nr. 89. 6 StA N, Rep. Nr. 236. fol. 82.

Next

/
Thumbnails
Contents