Levéltári Közlemények, 35. (1964)
Levéltári Közlemények, 35. (1964) 1. - Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története / 21–56. o.
22 Borsa Iván családi levéltáraknak a sorsában, amelyek a török által később megszállt területeiken maradtak. A Hunyadi család levéltárának történetével foglalkozva, szükségszerűen nemcsak a Hunyadi család — ideértve Corvin Jánost is — levéltárának anyagát tartottam szem előtt, hanem Brandenburgi György igen nagy méretű levéltárának a magyarországi, szlavóniai és erdélyi birtokokkal összefüggő, a többi levéltári anyagtól a sziléziai birtokok anyagával együtt elkülönülő és a Hunyadi levéltár anyagához kapcsolódó részét is. A szóban forgó levéltári anyag mintegy 1700 darab oklevelet foglal magába az 1181—1526. évekből, továbbá több ezer fólióra rúgó iratot. Ezekből az oklevelekből ismerjük a Hunyadi család történetét, itt maradt fenn a Hunyadi család címereslevele, s ezekből az oklevelekből kapjuk a legfontosabb adatokat a Mátyás halála után bekövetkezett országos eseményekről, Corvin János és családja történetéről. A Hunyadiak hatalmas birtokszerzései természetesen sok esetben régi oklevelek átvételét is eredményezték, amelyek birtokaik előtörténetére vonatkozóan tartalmaz niak gazdag adatokat. Különleges forrásértékekkel bírnak a nagy Corvin-, illetőleg Brandenburgi-uradalmak gazdálkodásával összefüggő iratok, s ehhez csak a modenai Este-levéltár magyar vonatkozású anyagának forrásértéke hasonlítható. A magyarországi Gyula, az erdélyi Hunyad, s a szlavóniai Medvéd és Rokonok uradalmak gazdálkodásának iratai nemcsak a kor gazdaságtörténetének, hanem az illető területek helytörténetének is kiemelkedő forrásai. 1. Az ansbachi korszak és az oklevelek első részének sorsa György őrgróf és Kázmér nevű bátyja bebörtönözték atyjukat, s őrgrófságát kettéosztották. Az egyik részt Plassenburg (később Bayreuth) székhelylyel az elsőszülött Kázmér, a másikat Ansbach székhellyel György kapta. György magyarországi levéltárát Ansbachba 4 vitte,- s innen irányította magyarországi birtokainak ügyeit. 1527-ben Kázmér meghalt és kiskorú fiának, Albertnek, György lett a gyámja, így átmenetileg ismét egy kézbe került a két őrgrófság igazgatása. György ez időben inkább Plassenburgban tartózkodott, s így a levéltár egy része is Plassenburgba került, illetőleg az iratanyag már itt jött létre. Valószínűleg ez a megosztottság tette szükségessé az Ansbachban maradt oklevelek jegyzékelését. 5 Albert nagykorúságának elérése után György állandó székhelye ismét Ansbach lett, de a magyar és sziléziai birtokokkal összefüggő iratanyag a plassenburgi várban maradt. Ezeket az iratokat Albert őrgróf nagybátyja kérésére 1541. október 26-án kelt levél kíséretében Hannsen Haugkenn nevű írnokával Ansbachba küldötte. 6 Brandenburgi György még a mohácsi csata előtt megkezdte az első feleségétől örökölt 4 A mai Középfrank kerület székhelye, Nürnbergtől délnyugatra. 5 Verczaichnuss ertlicher brieuen, Libelen, Registern vnd Copirter Hanndlungen Hungerischer vnd Slesischer sachen, die Hienyden zu Onolczbach ynn Truhelein und Schachteln gefunden werden. Ausserhalb deren Originalien, szo vffm Gebirge zu Blassemberg ymm Gewelbe ligen. — Staatsarchiv Nürnberg (a továbbiakban: StA N) Repertórium Nr. 236 (Veraltete Repertorien Nr. 326) fol. 72. — Az 1528-ban készült jegyzéket Spiess levéltáros 1778-ban lemásoltatta. Staatsarchiv Bamberg, Collectanea Spiessiana (a továbbiakban: StA B, Coli. Spiess.) Rep. C 18 1 , S 97, Nr. 89. 6 StA N, Rep. Nr. 236. fol. 82.
