Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Bertényi Iván: A nádori és az országbírói ítélőmester bírósági működése a XIV. században / 187–205. o.

Á nádori és az országbírói ítéiőmester bírósági működése a XIV. században 193 alországbírot és az ítélőmesitert szemelte ki Nagymarjtoni erre a középkori ,,rendőri felügyeletre". Űgy látszik, az országbíró személyzete később is meg volt bízva hasonló „rendészeti" feladatokkal: 1390. augusztus 1.-én kelt, Bubek Imre országbíróhoz, Szentszalvátori János ítélőmesterhez és más helyetteseihez intézett leveliében Zsigmond király egy hatalmaskodás miatt fő- és jószágvesztésre ítélt nemes szabadoinbocsáitása miatti elégtételadás tárgyában intézkedik,

38 egy aug. 18-i oklevélből pedig arról értesülünk, hogy ugyanezt _a Been-i Miklós nevű nemest Bubek Imre országbíró egyszer elfogatta, de azután királyi rendeletre szabadon bocsájtotta. A király visszavonta parancsát, de amikor a letartóztatottat újra elfogták és Balázs mesternek, Szentszalvátori János helyettesének át akarták adni, az nem akarta őt elfogadni.

87 Lehetséges, hogy az ilyen és hasonló funkciókat az országbíró személyzete az országbíró többször viselt „comes curiiae" címével kapcsolatosan látta el. Az ítélőimesitierek bírói működésével nem csupán a királyi udvarban, hanem azon kívül is sokszor találkozunk. A határjárásoknál — különösen nehezebb vagy fonitosabb ügyekben — gyakran előfordult, hogy homo regius-ként a kúria valamelyik jegyzőjét, vagy magát az ítélőmesitert küldték ki.

38 Noha a határjárásnál ellem lehetett mondani, s az ügy ilyenkor — az ellentmondó megidézése mellett — visszakerült a kúriába, a, határjárás a gyakorlatban mégis a perfolyam egy fontos részének a kihelyezését is jelenítette. Fokozottan áll -ez utóbbi ^megállapításunk arra az esetre, ha, a kiküldött királyi ember megbízatáslát tágabban értelmezte. Így 1364-ben Bubek Imre országbíró egyik oklevelében előadja, hogy a pannonhalmi apátság és Nezmel-i Hantko perében — a veszprémi káptalan jelenítése szerint — István országbírói protonotárius Almás birtok határjárásánál egy, az apátiság procurátora által bemutatott registrum alapján kereste és újította meg a határjeleket, míg végül Hantko ügyvédje ellen nem mondott.

39 Itt az az érdekes, hogy az országbíró ítélőmestere a helyszínen, egymaga dönthetett arról, hogy mennyiben és miként ad hitelt a helyszínen bemutatott regestruminak, azaz megbízatását a felek által a helyszínen bemutatott bizonyítékok elbírálására is természetszerűleg vonatkoztatta, azok azonnali, önálló (tehát bírótársak nélküli) felhasználására is illetékesnek tartotta magát. 1375-ben maga a király nevében utasítják a somogyi apátot és Lukács mester országbírói protonotáriust, hogy a János-lovagok magyarországi vicepriora és Kanizsai János fia: Miklós közti perben, amely Csurgón és Újudvaron elterülő bizonyos földiek elfoglalása, egyes javak elvitele és más hatalmaskodásök körül folyt, szálljanak ki a vitatott birtokra és azt a keresztesek által a helyszínen hemutatandó okleveles bizonyítékok alapján határolják meg és különítsék el, a többi hatlalmasíkodás ügyében pedig — miután vizsgálatot tartottak" — döntsenek. Ha a felek bármelyike bármi módon visszautasítaná a 36 ZsiO I. 1614. sz. • 37 ZsiO I. 1627. sz. 38 Pl. 1358-ban a királyné és Jakab, egykori pozsonyi bíró közti perben Jakab országbírói protonotárius. — Anj.okm. VII. 276. 1. — vagy 1387-ben egyes világiak, valamint a veszprémi káptalan és a veszprémvölgyi apácák közt folyó perben —• más kiküldöttek együtt — Márton mester nádori és János országbírói ítélőmesterek kapnak megbízatást a határjárásra. — ZsiO I. 1040. sz. (Ez utóbbi ügy fontosságára jellemző, hogy eredetileg az országbírót és az alkancellárt bízták meg a határjárással. 1389-ben Márton mester nádori protonotárius és Bertalan jegyző vesz részt határjárásban —- ZsiO I. 979. stb. sz.) 39 PRT II. 492—493. 1. .4 Levéltári Közlemények