Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Bertényi Iván: A nádori és az országbírói ítélőmester bírósági működése a XIV. században / 187–205. o.

192 Bertényi Iván ben

30 és 1395-ben

31 stb. A fogott bíróként szereplés — nézetünk szerint — a szó szoros értelmében nem tekinthető ítélőmesteri funkciók kitérj esetésének, hiszen •pl. az országbírói ítélőmestier ilyenkor nem csupán az országbírói ítélőszék elé tartozó ügyekben ült ott a bíróság tagjai közt, hanem — tisztségétől függetlenül — ad hoc jellegű megbízatás alapján ítélkezett más bírótársakkal együtt, akiket szintén tisztségüktől függetlenül, esetenként bíztak meg az ítélkezéssel, vagy választottak bíróul a perlekedők. Ennek ellenére ezek a megbízatások fontos szerepet játszottak az ítélőmester joghatóságának a fejlődésében, növelték az ítélőmesiterék tekintélyét, megszokottá tették eljárásukat az egyes perekben, s így előkészítették, megkönnyítették új feladatkörök megszerzését. Az országbírói ítélőmester a század~~40-es éveiben már komoly tekintélynek örvendett. Ezt bizonyítja, hogy 1346-ban, amikor VI. Kelemen pápa felszólította az egyházi és világi előkelőket Magyarországra küldött nuntiusa támogatására, az országos főméltóságok között az országbíró is szerepel a támogatásira felkértek közt, két évvel később pedig, amikor a pápa a fogságban levő szicíliai hercegek kiszabadításához szeretnie megszerezni a magyar főurak támogatását, Ugali Pál ítélőmestert is közbenjárásra kéri.

32 Ugyancsak Ugali Pál országbírói protonoitáriusmak 1346-ban már Saját jegyzője van Jakab mester személyében.

33 — Érdekes, hogy az 50-es évekig a nádori ítélőmester az országbírói ítélőmesterhez viszonyítva kevésbé jelentős szerepet játszik az udvar életében. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a nádor a 40-es évekig jórészt a királyi kúrián kívül folytatta ítélkezését, s így ítélőmestere is csak ritkán tartózkodott a királyi székhelyen. A század első felében a királyi család, ill. a király személyes ügyeiben is inkább az országbírói ítélőmester jár el, mint a nádori: így képviseli ugyancsak Ugali Pál protonotárius a király ügyvédvalló levelével 1341-ben Károly Róbertet az esztergomi káptalan előtt egy birtokcserével kapcsolatban.

34 Az országbírói ítélőmesternek még egy fontos és érdekes megbízatásáról tudunk a század 40-es éveiben. 1342-ben Nagymartom Pál országbíró elhalaszt egy gyilkosság körül folyó pert, hogy időközben a király is tudomást szerezhessen róla. A feleknek megparancsolja, hogy időközben maradjanak a királyi udvarban és minden nap egyszer jelentkezzenek a kápolnaispánnál és az országbíró személye helyett Poky Dezső alországbírónál és Ugali Pál országbírói ítiéíőmesternél.

35 Érdekes, hogy — az udvari hitelesliely funkcióját betöltő királyi kápolnaispán mellett — éppen helyetteseit, az 30 ZsiO I. 3749. sz. 31 ZsiO I. 3865. sz. — Opuliai László egy 1371. évi oklevelének a tanúsága szerint az is előfordult, hogy a kalocsai érsek, a szebeni prépost és az alnádor társaságában Szepesi Jakab nádori és Trepk-i Mihály országbírói ítélőmester mellett István vplt országbírói ítélőmester is ott ült a fogott bírák közt. Magyar Országos Levéltár, Mohács előtti gyűjtemény (a továbbiakban: Dl.) 84287. sz. — Az adat azért is figyelemre méltó, mert kiolvasható belőle, hogy István ítélőmesteri funkciója megszűnte után is benn maradt a királyi kúriában

; sőt szerepelt is ott. 32 Wenzel Gusztáv: Magyar diplomáciai emlékek az Anjou-korból. I—

III. k. Budapest 1874—1876. (A továbbiakban Wenzel: Dipl.eml.) II. 134—135., 279—280., 294. 1. 33 Fejér CD IX/1. 433. 1. — egy birtokeladásnál szerepel. 34 Anj.okm. IV. 178—180. 1. — Ugali Pál személye hivataltörtérjetileg igen érdekes: az ő működése alatt alakul ki az országbíróság tömeges okleveles gyakorlata, ő maga Nagymartom Pál halála után horvát-szlavón bán lesz, majd ismét visszamegy országbírói ítélőmesternek. Az ő jegyzője volt az a Szepesi Jakab, akinek az országbíróságához egy sereg kúriai reform fűződik. 35 Anj.okm. IV. 265—268. 1.