Levéltári Közlemények, 35. (1964)

Levéltári Közlemények, 35. (1964) 2. - Szentpétery Imre: A harmadik személy szerepe a középkori oklevelek kiállításában / 161–172. o.

164 Szentpétery Imre nácskozások folyamán lehetőleg kielégíteüte az egyház panaszait és létrehozta II. Andrással s eninek fiával, Bélával a megegyezést. A király és a legátus közötti megegyezés egyik tárgya a királyi monopóliumot képező sóengedély volt az egyház és különösen a monostorok részére, .ami-a pannonhalmi és a vele kapcsolatos bencés apátságokat is érdekelte. A pannonhalmi bencésrendi levéltárban Jakab legátusnak ebből a megegyezésből és a pannonhalmiaikat érdeklő egyéb ügyekből keletkezett öt eredeti oklevele van az 1233. és 1234. évekből.

9 (Az egyik, az 5. sz., — 1234. március 8-áról — Jakab legátusnak Enoch dominikánus szerzetessel és Saul nyitrai főesperessel együtt hozott ítéletiéről szól, két' példányban.) Az oklevelek írása több (két vagy három) kéztől. származik. Kettő (a 2. és a 4, sz.) feltétlenül azonos kéztől való. Tartalmilag mind Pannonhalmára vonatkoznak. Bár (Datum formulával) csak egy van közülük Pannonhalmáról keltezve (a 4. sz.), — kettő (a 2. és 3. sz.) actum-mal, Sopronból kihirdetve —, mégis valószínű, hogy valarnenynyinek letisztázását Pannonhalmán végezték a legátus nótáriusai. Bizonyára .éppen ezért írták a keltezésben actum-mal az elintézés (nem a kiállítás) helyét, és osak Pannonhalmát jelzik a dátum helyének. Mindezeket ismerve megtalálhatjuk a magyarázatát annak az eddig figyelembe nem vett ténynek, hogy II. András király 1233. október 1-i, a pannonhalmi apátság javára szóló oklevelének

10 írása teljesein egyező a legátus 1234. január 29-i oklevelének (2. sz.) írásával, és ugyancsak II. Andrásnak egy másik, szintén 1233-i oklevele pedig,

11 amely a pannonhalmi apátsággal szoros kapcsolatban levő tihanyi monostor javára szól, a Jakab legátus 1233. szeptember 11-én kelt oklevelének (1. sz.) írásával egyezik. Nyilvánvaló, hogy a királynak ezeket az okleveleit és a legátus okleveleit ugyanazon személyek, mégpedig a legátus írnokai írták.

12 (Lásd a mellékelt 1—4. ábrákat.) De ugyancsak azok írták II. Andrásnak a pornói és a szentgotthárdi cisztercita monostoroknak szintén 1233. október 1-i kelettel hasonló tárgyban (sóengedély) kiadott okleveleit is,

13 melyeknek fogalmazása hasonlatos a pannonhalmi ík a tihanyi oklevelekével. Ezeknek írása szintén Jakab legátus okleveleinek írásával egyező. És ezek alapján ugyanezt mondhatjuk II. Andrásnak a heiligenkreuzi monostor részére ugyanakkor, ugyanazon tárgyról és ugyanoly formában kiadott okleveléről, melynek szövegét J. N. Weis közölte,

14 bár ennek eredetijét nem ismerem. 9 Az oklevelek szövege a Pannonhalmi Szent Benedek rend története. I—

XIV. B. köt. (Bpest 1902—1916) (a továbbiakban: Rendtört.) I. kötetében van közzétéve mégpedig 1, az 1233. szept. 11-i a 722—723. 2, az 1234. jan. 29-i a 725—726.; 3, az 1234. febr. 2-i a 728.; 4, az (1234.) febr. 27-i a 727—730.; 5, az 1234. márc. 8-i a 730—733. lapokon. A következőkben ezeket az okleveleket ezen felsorolás számaival fogom jelölni. 10 Közölve: Rendtört. I. 723—725. 1.; — ld. még tőlem: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. k. Bpest 1923—1930. (a továbbiakban: Krit. jegyz.) 506. sz. 11 Rendtört. X. k. 519. 1. (Krit. Jegyz. 508. sz.) — Eredetije ennek is a pannonhalmi rendi levéltárban van. 12 Erre nézve ld. a következőkben az Egidius pápai subdiaconus szerepléséről mon^ dandókat is. 18 A körmendi Batthyányi levéltárból közli őket Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár (a továbbiakban: ÁUO) VI. k. Bpest. 517. 1. — vö. Krit. Jegyz. 505. sz. 14 Urkunden des Cistercíenser Stiftes Heiligenkreuz (Fontes rerum Austriacarum XI. Bd. I. Teil) Wien. 82. 1. Eredetijét heiligenkreuzi tanulmányi látogatásom alkalmával nem lehetett megtalálni.